A parlament többsége hétfőn végül döntött: a Jánosi György (MSZP) nevéhez kötött javaslat nyomán a központi költségvetés minden céltámogatást megvon az MTV-től. Csaknem tízmilliárddal kevesebből gazdálkodnak jövőre, mint az idén. Eldöntötte már, hogy melyik lábukat rágják le?
– A döntés jelentőségét érzékelteti, hogy felhasználható forrásaink felét vette el a politika. Erre nem lehetett felkészülni, ezt egyik pillanatról a másikra nem lehet kezelni. Most nem maradt más lehetőségünk, mint a kármentés. Azok, akik megszavazták ezt a példátlan elvonást, erkölcsileg lehetetlenítették el magukat.
– Szóval: melyik lábukat rágják le?
– Az elsődleges cél az, hogy a munkatársakat ki tudjuk fizetni. Ezek után következik minden más, de a bérköltségek kigazdálkodása is nehezebb lesz, mint volt az idén.
– Baljóslatú szavak. Az, hogy a bérköltségek kigazdálkodása nehezebb lesz, akár elbocsátásokat is jelenthet. Tévedek?
– Bár ezt mondhatnám! Most 1600-nál valamivel többen vagyunk, de elképzelhetető, hogy 200 munkatárstól meg kell válnunk.
– Kiktől?
– Egyelőre úgy látszik, hogy a körzeti stúdiók hálózatát kell megritkítanunk. Ez százötven embert érinthet, rajtuk kívül a központban nagyjából ötven dolgozót kell leépíteni.
– Az MTV – ezt éppen önök, a vezetés közölte – 2005 óta folyamatosan pozitív szaldóval zárt. Nincs tartalék a rendszerben?
– Évente egy-két százmilliós pluszban zártunk, ami a közel harmincmilliárdos büdzsénkhez képest nem nagy összeg. De az azt megelőző évek milliárdos mínuszai után ez is óriási eredmény, bár nem akkora nyereség, amelyből az elvont milliárdokat pótolni lehet.
– A műsorokat is érintik a megszorítások?
– Választások jönnek: tavasszal parlamenti, ősszel önkormányzati. Nyilvánvaló, hogy elsősorban nem a hír- és a közéleti műsorokon lehet spórolni. Az a 190 képviselő, aki megszavazta az elvonást, egyúttal megsértette a vidék lakóit, az önkormányzatokat, a nemzetiségieket, a hívőket és egyházaikat, a művészeket és a kultúraszeretőket. Nekik ugyanis kényszerűen nem tudunk olyan minőségben és menynyiségben műsort készíteni, mint eddig.
– A médiatörvény meghatároz egy minimumot, amit mindenképpen be kell tartani.
– Az MTV eddig minden évben túlteljesítette a médiatörvény előírásait. Ez megszűnik, a minimálisan elégséges szinten tudunk műsort szolgáltatni.
– Önnek nincs felelőssége abban, hogy ez a helyzet előállt?
– Én magam ajánlottam fel, hogy távozom. Annyit kértem cserébe, hogy a helyemre a kuratóriumi elnökség politikai pártok által delegált tagjai egyhangúlag, konszenzussal jelöljenek utódot, valamint azt, hogy a politika csak annyival finanszírozza az MTV-t jövőre, amennyivel az idén. Elutasították az ajánlatomat. Mit tehetnék még? Hagyjam itt az intézményt úgy, hogy nincs vezetője és nincs pénze?
– Elég illuzórikus, hogy a politikai delegált kurátorok konszenzusos ügyvezetőt találnának az ön helyére.
– A médiatörvény szelleme szerint a kuratóriumnak konszenzussal kell elnököt választania. A testület ezzel lassan két éve adós, eddig hat sikertelen választási kísérleten vannak túl. A kuratórium nem tudta a törvény által megszabott kötelességét teljesíteni. Ez nyilvánvalóan kudarc, de nem az intézmény, az MTV kudarca, hiszen mi csak elszenvedjük a tulajdonosi testület sikertelenségét. Ezt a kudarcsorozatot a kuratóriumi elnökség megpróbálja áttolni az MTV-re, mintha mi volnánk a hibásak azért, hogy az intézmény ilyen körülmények között kénytelen működni. A hatodik sikertelen elnökválasztás után az következett, hogy nem engedélyezték, bár korábban támogatták a tévé 2,5 milliárdos hitelfelvételét.
– Ezt a 2,5 milliárdos lukat talán be lehetett volna tömni.
– Be is tömtük. Megszüntettük a külső gyártású produkciók többségét, csökkentettük a szerkesztőségek költségkeretét, lefaragtuk a személyi jellegű kiadások egy részét. A kuratóriumi elnökség intézkedéseink közül egyet emelt ki mint főbűnt, mégpedig a Nap-kelte szerződésének felbontását. Innentől egyenes út vezetett az MSZP-s Jánosi György költségvetési módosító indítványához, amely minden céltámogatást elvon a tévétől. Erre a szabad demokrata Horn Gábornak is az volt a reakciója, hogy ami történt, nem más, mint politikai büntetés.
– Horn ezt mondja, ő politikus. De ön hogy érzi, valóban politikai alapon büntetik az MTV-t?
– Mi másra tud következtetni?
– Az mindegy. Ön hogy érzi?
– Igen, úgy érzem, hogy ez politikai büntetés. Azért, mert az arra hivatottak nem tudtak konszenzusos elnököt választani az intézmény élére, valamint azért, mert megszorításokkal reagáltunk a forráskivonásokra, a költségvetés tovább büntet bennünket.
– Alapvetően és leegyszerűsítve két lehetőség van arra, hogy a politika befolyást szerezzen az MTV-ben: vagy a saját elnökjelöltjüket tudják a vezetői székbe ültetni, vagy az éppen regnáló intézményvezetőt próbálják együttműködésre bírni. Kopogtattak, hívogatták önt? Előre megmondom: nagyon meglepődnék, ha nemmel válaszolna.
– A politika külföldön is megpróbálja a saját képére formálni a közbeszédet, de kellő határozottsággal ennek ellen lehet állni…
– Értem. Tehát ezt igennek vehetem.
– Maradjunk annál a 190 képviselőnél, aki megszavazta az elvonást. Szerintem az a legbiztosabb válasz az ön által sugallt feltételezésre.
– Bevallom, nemigen látok logikát a politika viselkedésében. Választások előtt nagy merészség kell ahhoz, hogy szembeforduljanak a köztévével.
– Mi független köztévében gondolkodunk, mások viszont nem. Egyébként nem ahhoz kell merészség, hogy az MTV-vel forduljanak szembe, hanem ahhoz kell bátorság, hogy megsértsék négy és fél millió nézőnket.
– Jó lenne tisztázni: az MSZP-ről és az MDF-ről beszélünk.
– Én azokról beszélek, akik a költségvetési elvonásra igen gombot nyomtak.
– Tehát az MSZP-ről és az MDF-ről beszélünk.
– Ők szavazták meg.
– Igaz, hogy az MTV elleni, pénzügyi elvonások formájában megjelenő hadjárat hátterében Gyárfás Tamás is megtalálható, aki a Nap-kelte producereként igen komoly érdeksérelmet volt kénytelen elszenvedni a műsor kipenderítése miatt?
– Korrekt munkatársi kapcsolatom volt Gyárfás Tamással, amit a mai napig jó szívvel vállalok. Gyárfás műsora azért került le a képernyőről, mert az MTV ellehetetlenült. Érthető módon ez őt igen érzékenyen érinti. De engem gazdasági okok vezéreltek, az elképzeléseink pedig be is igazolódtak. A tévének van elegendő saját gyártókapacitása, az új gyártóbázison már nem szorulunk rá arra, hogy egy külső cég készítsen nekünk reggeli műsort. Ráadásul már napi egymillió forintos reklámbevételünk származik az új produkcióból, tehát elmondható, hogy üzletileg megérte. Az, hogy a baloldali kurátorok egyértelműen felemelték a hangjukat, amiért megszűnt Gyárfás műsora, nyilvánvalóvá teszi, hogy egy érdekcsoportba tömörültek. De én, egy vállalat vezetőjeként erre nem lehetek tekintettel. Biztosítanom kell a működőképességet.
– Bár tudta mindenki, de én még egyetlen tévévezetőtől sem hallottam azt, hogy a Nap-kelte egy bizonyos politikai érdekcsoporthoz kötődött.
– Én sem mondtam ilyet, azt mondtam, korrekt viszonyom volt Gyárfás Tamással. A politikai vonulatot a baloldali kurátorok döntése jelzi. Mi más oka lett volna annak, hogy a csaknem félszáz külsős szerződés felmondása közül éppen ez az egy okozott ekkora vihart?
– Ugyanez a balodali–MDF-es kör hangoztatja azt is, hogy ön áttolja az MTV-t a Fidesz térfelére.
– Áttolni? Azt értem, hogy szerintük hova, de azt nem, hogy honnan. De ebbe kár is belemenni, mert minden felmérés szerint az MTV tájékoztat a legkiegyensúlyozottabban. Ezt Horn Gábor is elismerte. Nem is értem a felvetést…
– Direkt fenyegetést kapott a politikától arra vonatkozóan, hogy bedöntik az MTV-t, ha ön nem lesz együttműködőbb?
– Meg kell nézni a szavazást, amelynek eredményeképpen a működési forrásaink felét elvették. Meg kell nézni, hogy kik nyomtak erre igen gombot, és meg kell nézni, hogy az ezt megelőző hetekben, hónapokban milyen folyamatok zajlottak. Mindez együtt kiadja a képet. Hadd kérdezzek vissza: ön látott pénzügyminisztériumi hatástanulmányt arról, hogy egy ilyen mértékű elvonás milyen következményekkel jár?
– Nem.
– Ahogyan ön, úgy én sem. Tárgyaltam Oszkó Péter pénzügyminiszterrel, még mielőtt a költségvetés MTV-re vonatkozó számait rögzítették volna. Akkor szó sem volt 7,1 milliárd elvonásáról. Aztán mégis ez került a törvényjavaslatba. Horn Gábor ezt egy módosító indítványnyal próbálta megakadályozni úgy, hogy az elvonást terítsék szét a teljes médiaszektoron, így az MTV mellett a Magyar Rádió és a Duna TV is hozzájárulna a megtakarításhoz. Oszkó utóbb jelezte, hogy szakmailag egyetért ezzel. Én megnyugodtam, hogy akkor ezt megbeszéltük. Ezek után értesültünk arról, hogy mégsem Horn Gábor javaslata nyerte el a kormány tetszését, hanem Jánosi Györgyé, aki senki mástól nem javasolt elvonni egy fillért sem, csak az MTV-től. Magyarán, ha a pénzügyminiszter szakmailag nem támogatta a Jánosi-féle javaslatot, később mégis ez lett a kormány által elfogadott módosítás, akkor nem lehet másra következtetni, mint hogy a döntés politikai volt. Ezenkívül további két és fél milliárdot is elvettek, ez a pénz a Duna Televízióhoz kerül.
– Ráadásul itt van még a székház is.
– A normális működés alapja nem más, mint hogy a tévének van saját tulajdonú székháza, a technikát pedig bérli. Az ingatlan ugyanis értékálló, még ha most válság is van. A technika viszont folyamatosan veszít az értékéből, mert korszerűtlenné válik, ha van válság, ha nincs. Ehhez képest – ismét csak politikai nyomásra – belekényszerültünk egy olyan helyzetbe, hogy a székházat béreljük, a technikát pedig meg kell vásárolnunk. Magának az épületnek a bérleti díja egyébként a piaci körülményeket figyelembe véve korrektnek mondható, de itt nem is ez a kérdés. Hanem az, hogy az eredeti, 2001-es kormányhatározat úgy fogalmaz: az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek 2003. december 31-ig székházat kell építenie az MTV-nek. Az épület nem készült el, maradni kellett a Szabadság téren. A kormányváltás után, 2004-ben viszont már egy olyan határozat született, hogy piaci alapon kell megoldani a tévészékház-ügyét. Ennek eredménye a jelenlegi helyzet, amelyen mi nem tudunk változtatni: havonta közel 300 milliót kell fizetnünk az épületért.
– Kicsit visszatérve a külsős szerződésekhez: úgy hírlik, mégsem bontották fel mindet.
– Valóban, maradt egy-két külső gyártású produkció az MTV-ben. De ezek mind olyanok, amelyek bevételt hoznak a tévének. Létezik a szakmában egy olyan megoldás, amely szerint egy reklámfelületet nagy tételben vásárló cég nemcsak pénzzel, hanem általa gyártott tartalommal, műsorral is fizet. Ez nekünk jó üzlet. Az Életképek című sorozatot is a külsős produkciók között tüntette fel több orgánum. A valóság viszont az, hogy belső gyártásban készül, mindössze az egyébként nyugdíjban lévő rendező-forgatókönyvíró Horváth Ádám áll külső szerződésben velünk. De a műsort mi gyártjuk.
– Mennyit lehetett spórolni azóta, hogy a külsős műsorok eltűntek az MTV-ből?
– Szeptember óta 6–800 millió forint körüli összeget spóroltunk meg különböző módszerekkel. Csökkentettük a kiadásainkat, növeltük a bevételeinket. Lényegében működési modellt váltottunk: szinte minden házon belül, saját emberekkel, saját eszközökkel, takarékosan készül. Ez az irány: így működünk, ameddig lehet.
origo.hu
Kiábrándultak, megalázva érzik magukat a Tisza listázott aktivistái
