Ahol mindennap csoda történik

Veszélybe került a Dévény Anna Alapítvány működése, amely a Dévény-módszer alkalmazásával kimagasló sikereket ér el a mozgássérülések kezelésének valamennyi területén. Ezek közül is kiemelkedik a szülési sérült oxigénhiányos csecsemők gyógyítása. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a módszert – az eredmények alapján – korábban már befogadta, az anyagi támogatás azonban egyre szűkül.

Ha nem kerülünk ide, Dévény Annáékhoz, Réka jövője a kerekes szék és a járógép lett volna – mutat mosolyogva három hónapos kislányára a fiatal anyuka, akivel a budai intézetbe érkezve találkozom. A kicsi Réka pár perc múlva már az egyik kezelőben, egy asztalon fekszik, gerincét, nyakát éppen Dévény Anna, a róla elnevezett módszer kitalálója veszi kezelésbe. Apró, finom, óvatos mozdulatok ezek.
– Nem értem, hogyan fordulhat elő, hogy nincs pénz arra, ahol mindennap életeket mentenek, és mindennap csoda történik – folytatja az édesanya.
Majdnem húsz esztendeje, 1990 óta működik Magyarországon a Dévény Anna Alapítvány. A Dévény speciális manuális technika gimnasztika módszer (DSGM) azonban már ennél jóval korábban, 33 éve kezdett el kialakulni. A módszer névadója, Dévény Anna gyógytornász és művészitorna-szakedző is, így e két végzettségének gyakorlati tapasztalatai alapján fejlesztette ki a DSGM-et. – A gyerekekkel töltött idő és az elért eredmények az, ami erőt ad nekem nap mint nap – mondja Dévény Anna, aki saját bevallása szerint napi négy óránál nem fecsérel több időt alvásra; a munka tölti ki az életét. Az életvidám asszony kedves mosollyal vesz búcsút a kis Rékától és tessékel be az irodájába, hogy beavasson az intézet történetébe.
Pályája kezdetén az V. kerületben foglalkozott iskolai testnevelés alól felmentett gyerekekkel. Munkájának már akkor is meggyőző eredményei voltak. Erre felfigyeltek egy televíziós műsorban is, amely után megrohamozták a szülők magatehetetlen kamasz gyerekeikkel. – Elvileg csak az V. kerületi gyerekekkel foglalkozhattam volna, de nem küldtem el senkit, ezért a hivatalos szervek nagyon megharagudtak rám – emlékszik vissza. Akkor volt kénytelen azzal szembesülni, hogy az általa addig ismert és gyakorolt módszerrel nem képes javulást elérni ezeknél a gyermekeknél. – Itt kezdődött el a speciális manuális technika kialakulása. A magatehetetlen testekkel való küzdelem borította fel először mindazt, amit addig tanultam és amit gondoltam – mesél a kezdetekről. A DSGM rendszerében két nagy tevékenységi terület épül egymásra: az egyik a működés beindítását célozza, a másik a már működő test további fejlesztését. – A gyakorlati tapasztalat vezetett rá arra, hogy az izmokban és az inakban lévő idegvégződések direkt ingerlésével hatni tudunk az agyra, és így vált egyértelművé az is, hogy a nyaknak milyen hihetetlen nagy szerepe van a gyógyító mozgás szempontjából. A mozgásrehabilitáció eddig nem tett különbséget a gyógyítás és a fejlesztés fogalma között – mondja. – Ebből adódik, hogy mindenki azt erőlteti, amire a beteg nem képes. A DSGM pedig képessé tesz – mondja Dévény Anna, aki 33 éve többfrontos harcban áll, mivel módszere ellentmond minden eddigi mozgásrehabilitációs szemléletnek és gyakorlatnak.
– Sajnos hivatalosan még nem ismerték fel annak a jelentőségét, hogy nemcsak a szülők, de az állami költségvetés szempontjából is mekkora jelentősége van annak, hogy száz sérültből – akik eddig különböző súlyosságú mozgásfogyatékkal éltek – korai kezeléssel nyolcvan gyógyíthatóvá vált. Ezen egészséges, normál mozgást és életet értek – fejti ki Dévény Anna.
– Amikor támogatásért folyamodunk, nem alamizsnát kérek, hanem egy olyan ügy felkarolását, amely a társadalom számára is nagy jelentőségű. Ráadásul a „kiművelt emberfőn és kézen” kívül semmilyen beruházást nem igényel. Ehhez a módszerhez nem kell semmilyen eszköz, gép, gyógyszer, csak szaktudás, empátia és tisztesség – mondja.
A Dévény Anna Alapítvány szervezésében egyébként most is tart a DSGM-szakgyógytornászok négy féléves posztgraduális képzése. Januárban indul a nyolcadik évfolyam, amelyre – annak meghirdetése nélkül – 110 gyógytornász jelentkezett. Miután ez szinte személyre szóló képzés, egy évfolyam maximális létszáma 25 fő lehet A gyógyulási statisztika kiemelkedő eredményeire való tekintettel az Országos Egészségügyi Pénztár befogadta az alapítványt, és korábban finanszírozta a működési költségek harmadát. Sajnos a válság és az egészségügy finanszírozási problémái miatt a támogatási összeg egyre szűkül, és ma már a működést veszélyezteti. Pályázatokból, a fizetőképes szülők támogatásából és az adó-egyszázalékokból próbálják az intézetet fenntartani, ez azonban rendkívül csekély bevételt jelent. A kezelések iránt óriási az igény, hetente 150-180 csecsemőt látnak el, és egyre többen jelentkeznek. Az alapítvány dolgozói erőn felül próbálják végezni a gyógyító munkát, és nagyon remélik, hogy megkapják a tisztességes működtetéshez való segítséget. Habár Dévény Anna a gyógyítás emberi oldalát tartja a legfontosabbnak, és nem szereti forintosítani az emberi kiszolgáltatottságot, az alapítvány a mai világ követelményei miatt mégis csináltatott egy pontosan kidolgozott költség-haszon kimutatást. Eszerint a vizsgált 16 év működése alatt 25 milliárdot takarítottak meg a költségvetés számára.
– Ezt az adatot bárki ellenőrizheti – mondja végül az intézményvezető. Beszélgetésünknek egy korábbi kis páciens érkezése vet véget. Egy cserfes, kétéves forma kislány szalad felé. – Egy évig kezeltük őt, súlyos eset volt. Már a mozgáskoordináció terén és verbálisan is a kortársai bármelyikével felveszi a versenyt – mondja mosolyogva búcsúzóul Dévény Anna.