Basescu győzelme

Bukarestben is nagy rendező az élet: a román elnökválasztás második fordulóját hiába nyerte meg az exit poll mérések szerint a szociáldemokrata jelölt (három intézet is az ő győzelmét mérte, egy pedig döntetlen állapotot jelzett), reggelre, a szavazatszámlálás befejeztével a hivatalban levő elnök, a jobboldali Traian Basescu örülhetett. Bár a vesztes pártja, a szociáldemokraták óvást jelentettek be, akik ismerik a jelenlegi elnököt, azok tudják: innen már nem fogja kezéből kiengedni a győzelmet az egykori hajóskapitány.
Nem sokon múlt a győzelem, hétfő délután mindössze nyolcvanezer szavazatnyi előnye volt a győztesnek, miközben száznegyvenezer érvénytelen voksot találtak. Lehet azt is mondani, hogy a külföldön élő románok hozták nyerő helyzetbe, hiszen a követségeken létrehozott választókörzetekben nagy főlénnyel, közel nyolcvan százalékkal (!) győzött. A szociáldemokratáknak annak ellenére nem sikerült a győzelem, hogy megszerezték a liberálisok, az RMDSZ és a kisebbségek támogatását is, és a választási részvétel több mint négy százalékkal haladta meg az első fordulóban mért értéket.
Basescu győzelme a romániai baloldali-liberális sajtó hatalmas veresége is. Csődöt mondott az általuk kitalált karaktergyilkosság, hiszen annak ellenére nem sikerült megbuktatniuk a hivatalban lévő elnököt, hogy az utolsó két napban a román hírtelevíziók ezernégyszázszor (!) vetítettek le egy vitatott eredetű és hitelességű videofelvételt, amelyen az elnök megüt egy kisgyermeket.
Újra megbukott az RMDSZ csúcsvezetésének politikája is: hiába álltak ki teljes mellszélességgel a szociáldemokrata-jelölt mellett, az erdélyi magyarok jó része el se ment szavazni. Akik pedig megtették, azok többsége – fittyet hányva a pártelnök bölcs útmutatásaira – a jelenlegi elnök mellett voksolt. Újra világosan megmutatkozott az erdélyi magyar politikai valóság lényege – és egyben legnagyobb problémája –, hogy az RMDSZ vezetése által vallott szocialista-liberális érték és érdekrend nem találkozik a szavazóik többségét meghatározó jobboldali attitűddel. Ez már a második ilyen pofon, hiszen 2007-ben szintén másként szavaztak a magyarok, mint ahogyan azt a párt szerette volna.
Az RMDSZ vezetőinek kötődése érthető, hiszen életkoruk, kapcsolatrendszerük ahhoz a világhoz köti őket. Ezért sem értettek-értenek szót a Fidesszel – a generációs és világnézeti különbségek lehetetlenné teszik a gördülékeny együttműködést, ugyanakkor feltűnően jó kapcsolatokat eredményeznek a hazai szocialista-liberális politikusokkal és értelmiséggel.
Hiába mondja Markó minden adandó alkalommal, hogy az RMDSZ-en kívül nincs élet, ha a választók ezt már többször megcáfolták. A vasárnapi voksolásnak is ez a legfőbb tanulsága: az erdélyi magyarok többsége jobboldali. Ezért hárul különös felelősség az ottani szétszakadt nemzeti oldalra: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot vezető Tőkés Lászlónak, a Magyar Polgári Párt elnökének, Szász Jenőnek és a Székely Nemzeti Tanács első emberének, Izsák Balázsnak félre kell tennie a személyi ellentéteket, és össze kell fogniuk egy ütőképes jobboldali pólus megteremtése érdekében. Ha ezt nem teszik, a választók teljesen elfordulnak a politikától.
Basescu győzelme nem jelenti azt, hogy eljön a Kánaán az erdélyi magyarokra, és azonnal lesz autonómia, magyar egyetem és mindenféle földi jó, de egy új típusú román–magyar párbeszéd esélyét magában hordozza. Az újabb ötéves mandátumot elnyerő autoriter elnök kapcsolata az RMDSZ-szel meg van mérgezve. Egy erős jobboldali magyar párttal viszont tudna tárgyalni, különösen akkor, ha ez az erő lenne a kapocs a román jobboldal és a Budapesten várhatóan hatalomra kerülő nemzeti oldal között. Ennek köszönhetően jelentősen javulhat a román–magyar viszony, és talán az erdélyi magyarok is egy kicsit jobban érezhetnék magukat tőle. Ez pedig első lépésként nem kevés.