Veled vagy nélküled, de rohamosan nő hálózatunk! Mi veled szeretnénk! – hirdette Svajerné Nagy Erika nem is olyan régen a Sciennet sikertörténeteit gyűjtő weboldalon. A törzsvásárlói hálózat aktivistája nem sejthette, hogy – ha nem is ezért az egy mondatért – kommandósok dörömbölnek majd pilisi lakása és irodája ajtaján, hogy lefoglaljanak mindent, ami csak öszszefüggésbe hozható a társasággal. Házkutatási, motozási engedéllyel érkeztek, majd elvitték a Sciennettel kapcsolatos összes dokumentumot, a számítógépet, még a telefont is.
November 25-én egyszerre több mint negyven helyen csapott le a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) Merkúr bevetési egysége, megerősítve kétszáz nyomozóval és több informatikussal. Ekkor vették őrizetbe a hálózatot irányító Leinemann Zsoltot, akit a bíróság azóta előzetes letartóztatásba helyezett. A gyanú szerint a korábban „színes gyémántokkal” is kereskedő férfi majdnem 960 millió forint adó befizetését mulasztotta el, de hogy mi minden történt még a háttérben, azt a várhatóan hosszú hónapokig tartó vizsgálat deríti ki.
A hatóság addig is zárolta a cég számláján lévő 1,6 milliárd forintot, azoknak az embereknek a pénzét, akik jóhiszeműen fizettek be úgynevezett foglalót a rendszerbe. Történt mindez kevéssel karácsony előtt, amikor sokan – fogalmaznak a Sciennet tagjai – a bejglitől a laptopig szinte mindent a hálózat termékpartnereitől akartak beszerezni kedvezményesen. Most viszont nem jutnak hozzá a pénzükhöz, amíg a vizsgálat tart. Kérdés persze, hogy meglesz-e valaha a teljes összeg.
Találkozónk, meg kell hagyni, igencsak furcsa körülmények között zajlik. Néhány napig kétséges volt, akad-e egyáltalán valaki, aki hajlandó megszólalni Sciennet-tagként, mivel az őket képviselő ügyvéd javaslatára hallgatásba burkolóztak. Úgyhogy hiába az egyik közösségi portálon keresztül számos hálózati tagnak kiküldött levél, semmi válasz. A csendet aztán kedd este egy Szilvia nevű hölgy töri meg, aki lelkesen közli telefonon: nagy dolgok várhatók, nem fogják hagyni, hogy semmivé váljon mindaz, amiért annyit dolgoztak. Az idő szorít, úgyhogy még aznapra meg is beszéljük a személyes találkozót, irány Angyalföld. A Tahi utcai irodaház előadótermébe lépve legnagyobb meglepetésemre Szilvián kívül sciennetes aktivisták kisebb serege fogad, mintha csak lakossági fórum készülődne. Itt találkozom Svajerné Nagy Erikával, férjével, Györggyel, Burger Anikóval, Ertel Mónikával és társaikkal.
Hogy fokozzák megilletődöttségemet, mind a tizennégyen – gyorsan megszámolom, ennyien vannak – a párhuzamos széksorokban foglalnak helyet, engem pedig egy velük szemben lévő fotelba ültetnek. A hóhérakasztó hangulat rá is nyomja bélyegét a beszélgetés kezdetére, aztán szép lassan kezdünk feloldódni. Megértem, mindannyian biztosak benne, hogy a gépezet eddig tökéletesen működött, s ha a hatóságok nem függesztik fel a Sciennet tevékenységét, nem is lett volna semmi baj. Elmagyarázzák, annyira komoly rendszer épült ki 2006 óta, hogy az élet szinte minden területén ki tudták használni a hálózat előnyeit az élelmiszerek vásárlásától a tankolásig. 440 ezren lettek tagok, akik több mint 17 ezer úgynevezett termékpartnernél vásárolhattak, havi szinten is milliárdos forgalmat generálva. Svajerné szerint 50 ezren már sciennetes jövedelmükből éltek.
A Sciennet ugyanis sajátos vásárlói klub: a hálózatba belépők különféle kedvezményekre jogosultak a cég partnereinél. Ám a rendszer elég bonyolult, csak a bennfentesek számára érthető zsargonnal, ahol az olyan szavak, mint „jog”, „mátrix”, „foglaló”, mind egy kicsit mást jelentenek, mint a mindennapokban. Sok esetben a tagok életét teljesen kitöltötte a hálózattal való foglalatosság: a pókerjátékos szenvedélyével vagy éppen vallásos buzgalommal szerveztek ismerősöket és ismeretleneket a piramisba. Elterjedt vélekedés szerint a „vallásos buzgalom” azért is helyénvaló kifejezés, mert a Sciennet nem más, mint a szcientológiai egyház pénzügyi manővere, ám erre egyelőre nem merült fel kézzelfogható bizonyíték. A hálózat képviselői ugyanakkor nem győzik hangsúlyozni, hogy a rendszer csak előnyöket hordoz, mindenki jól jár. A tagoknak azért jó, mivel olcsóbban jutnak hozzá mindahhoz, amit egyébként is megvásároltak volna. Ez a gyakorlatban 1–20 százalék spórolási lehetőséget jelent. Hasznot húz a „termékpartner” kereskedő is, hiszen aktív törzsvásárlói réteget tud toborozni. S az állam is csak nyer, hiszen a fizetés szigorúan számlával történik, minden egyes kiadott vagy megkeresett forint után adóznak a felek. A termékpartnerek ráadásul főleg kis- és középvállalkozások, vagyis a bevétel családokhoz és nem multikhoz kerül, s a megvásárolt termékek is döntően magyar készítmények.
A vásárlás utalvánnyal történt, a termékeket le is lehetett foglalózni, hogy aztán, ha a sciennetes számlán megfelelő mennyiségű pénz gyűlt össze, meg lehessen vásárolni őket.
Ennél persze jóval komplikáltabb a hálózat, az egyik jelenlévő elárulja, neki is másfél évébe került, mire mindent átlátott. Ám a rendszer működésének megértésénél is nehezebb a tulajdonosi kör feltérképezése, olyannyira, hogy ez a jelek szerint még a hatóságoknak sem sikerült. A tagok azt mondják, a Sciennet a forgalom egy százalékát vette le jutalékként, ami, tegyük hozzá, nem csekély összeg a havi szinten milliárdos értékű kereskedelem esetén. De mint a VPOP-tól megtudjuk, a felső vezetők nem elégedtek meg ennyivel.
Amit a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tájékoztatása alapján tudni lehet: a Sciennet-rendszerben regisztrált törzsvásárlók és termékpartnerek a Sciennet International Llc.-vel állnak szerződéses jogviszonyban. Ugyanakkor a Sciennet-rendszer működtetésének joga a Cipruson bejegyzett Sciennet Holding Ltd. tulajdonában van. A holding szerződésben biztosítja a Washingtonban postafiókszékhellyel bejegyzett Sciennet International Llc.-nek a rendszer magyarországi működtetésének lehetőségét. Tegyük hozzá mindehhez: eközben a cég korántsem nemzetközi, csak Magyarországon épített ki hálózatot.
Schiffer Péter, a PSZÁF főigazgató-helyettese sajtótájékoztatóján ennél egyszerűbben is megfogalmazta, mit gondol a hálózat hátteréről. Ha valaki arra panaszkodik, hogy meggazdagodása forrását zárták el a hatóságok, ez meglehet, de csak néhány ember esetében, akik valóban jól kerestek a Sciennettel. Azok a tömegek viszont, amelyek a rendszerbe fektették a pénzüket, nem kerestek semmit, és nem is fognak – mondta.
Vagyis kijelenthető, hogy csalás történt? – kérdezem már Binder István PSZÁF-szóvivőtől. Azt feleli, a felügyelet vélelmezte, hogy történtek jogszabálysértések, de mivel nyomozati eszközei nincsenek, nem tehetett mást, mint hogy felhívta a hatóságok figyelmét a gyanúra.
A VPOP november 20-án rendelt el nyomozást különösen nagy mértékű adóhiányt okozó csalást feltételezve a Sciennet International Llc. tevékenysége miatt, rá öt napra pedig már következett is a fent említett bevetés. A hatóság megkeresésünkre tudatja, hogy lefoglalták a cég magyarországi számlavezető bankjánál fellelhető valamennyi számlát, egyben megkezdődött a számlaforgalom értékelése. Azon a számlán, amelyen 1,6 milliárd forintra bukkantak a fináncok, holott a vásárlási forgalomból következően 2,5 milliárdra kellett volna lelniük.
Az érintett bank, nevezetesen a Volksbank és a hálózat szoros kapcsolatot ápolt, a két cég közötti egyedi megállapodás alapján a Sciennet törzsvásárlói jelentős kedvezményeket kaptak a pénzintézetnél. Mint előbbi honlapján szerepel: a hálózat tagjai a bankszámla megnyitásával kedvező (VIP) feltételekben részesültek. Az együttműködés hátteréről a pénzintézet kommunikációs igazgatójánál is érdeklődünk, de Kővári Szilvia semmilyen részletet nem árul el a banktitokra hivatkozva.
Eközben a vámosoknak sikerült megállapítaniuk, hogy a Sciennet bevételeit döntően a rendszerbe belépő törzsvásárlók foglalói jelentették, vagyis olyan pénz, amelyért még senki sem nyújtott tényleges szolgáltatást. (E vonásában különbözik a Sciennet leginkább a hagyományos vásárlói kluboktól, és emiatt beszélnek sokan piramisjátékról a bedőlő hálózat kapcsán.) Ugyanakkor, s ez nagyon fontos a történet megértéséhez, a jutalékoknak – vagyis azoknak a forgalom egy százalékából eredő összegeknek, amelyek valóban megilletik a céget – a több tízszeresét utalták ki a rendszer élén álló magánszemélyeknek. Ez pedig azt jelenti, amennyiben beigazolódik a VPOP megalapozott gyanúja, hogy a felső vezetés eltüntette a jóhiszemű vásárlók által megszerezni kívánt termékekre, szolgáltatásokra befizetett foglalókat vagy azok egy részét. Az egyébként is kusza ügyet tovább bonyolítja, hogy a vállalkozáshoz több más offshore cég is kötődik, amelyek a Sciennettől eredő százmilliókat nyelték el, úgyhogy a pénzügyőrség szerint felmerül a tömeges adóelkerülés gyanúja.
A 14 törzsvásárló Angyalföldön azt mondja, nekik és a többi kisembernek ehhez semmi közük. Képviselőjük, Magyar György szerint a hatóságnak ugyan jogában áll lefoglalni bizonyítékokat, az azonban külön kérdés, hogy a cégvezetők követtek-e el adócsalást, illetve hogy a törzsvásárlói rendszer szabályosan működött-e. Úgy véli, abban nincs kivetnivaló, amilyen elvek szerint működött a rendszer, ezért feladatának a jóhiszemű érintettek képviseletét tartja. Azt pedig, hogy a felső vezetők valóban csaltak-e, a hatósági vizsgálatnak kell kiderítenie.
Ami viszont jócskán elhúzódhat.
Részben ezért már létre is jött a Sciennet-károsultak Érdekképviselete, amelynek vezetője, Fehér György azt mondja, csak a bíróság jelentheti ki, hogy Leinemann Zsolt bűnös, de ha betartotta volna a törvényeket, most nem ülne rács mögött. Nagyon sok törzsvásárló – meséli – a hálózatépítők, sokszor barátok, ismerősök révén annak reményében fizetett be akár milliós nagyságrendű foglalót, hogy rövid időn belül kedvezményként, jutalékként a többszörösét kapja meg. (A hálózat szabályai szerint a rendszerbe lépőket nem csupán saját vásárlásaik után illeti meg kedvezmény vagy jutalék, hanem azoknak a vásárlásai után is, akiket később ők hoztak a rendszerbe, azaz akik alattuk állnak a piramisszerű szervezetben. Ez a felépítés ismerős a multilevel rendszerből.)
Fehér György szerint hiába szerepel a szerződési feltételek között, hogy a foglalóként befizetett öszszeg nem igényelhető vissza, azt csak a teljes vételárra, többszörösen kiegészítve, levásárolni lehet, az előadások, prezentációk sokakat megtévesztettek. Állítja, Leinemann maga biztatta az embereket, hogy adják el házukat, autójukat, s fizessék be a pénzt foglalóként a Sciennet zseniális rendszerébe. Fehér György a VPOP-hoz hasonlóan úgy véli, a nagy pénzek nem a jutalékokból, hanem a foglalókból jöttek, például abból a félmillió forintból, amelyet ő fizetett be. Nem túl optimista, szerinte a bírósági eljárás legalább két évig elhúzódik. De hogy addig se várjanak tétlenül, létrehozta a károsultakat összefogni hivatott Sciennetkárosultak.mindenkilapja.hu oldalt, s szeretné, ha megalakulhatna egy pertársaság.
Idekívánkozik a kérdés: ha valóban ilyen nagy horderejű bűncselekmény történt, amelyben több százezer ember lehet károsult, miért csak bő három év múltán szúrt szemet a Sciennet működése, amely az ősszel még háromszázmillió forintos reklámkampányt is folytatott?
Binder István a PSZÁF részéről azt mondja, jogszabály határozza meg, mely intézmények tartoznak a felügyelet alá, ilyenből akad is bőven, körülbelül kétezer, bankok, hitelezők, betétgyűjtők és meganynyi más vállalkozás, valamint még több tízezer pénzügyi közvetítő. A vásárlói klubok, fogyasztói hálózatok azonban nem tartoznak közéjük, jóllehet ettől még számos hatóság vizsgálhatja a jogszerű működésüket. Elvben persze a PSZÁF bármilyen hazai gazdasági társaságnál kutakodhat, a szóvivő példája szerint akár egy éttermet működtető cégnél is, ha feltételezik, hogy ott illegális pénzváltás folyik. Ugyanígy tettek a Sciennetnél is, ahol jogosulatlan betétgyűjtést gyanítottak. A pénzügyi felügyelet azonban nem nyomozó hatóság, így az eljárás lefolytatása többek között a VPOP és az APEH feladata. Ha pedig a fogyasztók megtévesztésére alkalmas reklámtevékenység gyanúja merül fel, a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) van tennivalója.
A hírekből lehet tudni, hogy a vásárlói közösségek ellentmondásos tevékenysége fel is tűnt a GVH-nak, közleménye szerint a fogyasztói döntés tisztességtelen befolyásolása és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megszegése miatt folyik eljárás a Sciennet-, valamint a Lyoness-rendszerek működtetésében részt vevő vállalkozások ellen. Vizsgálják például, megalapozott-e a „Gazdagodjon meg költekezéseiből!” szlogen.
Felmerül az a kérdés is, nincs-e valamiféle joghézag, nem vész-e el a gyermek a sok bába közt, vagyis nem lavírozhatnak-e könnyebben az ügyeskedők a csak a maguk szűk területén illetékes hatóságok között, mint ha egyetlen szerv gyakorolhatna felettük teljes kontrollt.
Arról viszont nincs információnk, hogy politikusi-törvényalkotói szinten már foglalkoznának a több százezer embert beszervező törzsvásárlói hálózatok feletti ellenőrzés tisztázásával.
origo.hu
Szaftos ítéletet mondott Gyurcsányról az internet népe
