Elnök nélkül az ÁSZ

Már csak két napig van elnöke az Állami Számvevőszéknek. Új vezetőt nem jelölnek, mivel az MSZP ragaszkodik olyan alelnökök megválasztásához is, akik nélkül a szervezet hat éve gördülékenyen működik: két főigazgató, egy főtitkár és ezek hét helyettese segítette ugyanis a most leköszönő Kovács Árpád munkáját. Elemzők szerint az ÁSZ büntetésbe kerülhetett az elmúlt években megfogalmazott súlyos kormánykritikái miatt.

Nem sikerült dűlőre jutniuk a pártoknak az Állami Számvevőszék (ÁSZ) következő elnökének személyét illetően, így szerdán úgy köszön el 12 év után Kovács Árpád, hogy egyelőre nem is látni, mikor születhet döntés a szervezet utódjáról. Sokáig majdnem biztosra vehető volt Kovács megbízatása egy újabb ciklusra, az 1997-ben MSZP–SZDSZ többséggel megválasztott szakember újrajelölésével ugyanis a Fidesz is egyetértett. Az utóbbi hetekben azonban fordult a kocka, és az egyértelműen középen álló ÁSZ-elnök mögé már nem sorakoztak fel a szocialisták. Ebben kétségkívül szerepet játszhatott, hogy a számvevőszék nem rejtette véka alá véleményét az elmúlt évek rossz kormányzati gazdaságpolitikai döntések, hiányos pénzügyi elszámolások, valamint a korrupciógyanús ügyek kapcsán. Valószínűleg rontották Kovács újrajelölésének esélyeit a költségvetéssel kapcsolatban megfogalmazott súlyos kritikák, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél feltárt kétes privatizációs eseteket bíráló ÁSZ-jelentések.
A szocialisták mindenesetre igyekeztek szép csomagolásban előadni az elnök jelölését megakadályozó döntésüket, és alkotmányos aggályokra hivatkozva torpedózták meg egy újabb jelölt beiktatását. Álláspontjuk szerint az ÁSZ-nak két alelnökre is szüksége van, ezen személyek megválasztása nélkül pedig nem hajlandók az új vezetőről tárgyalni. A bökkenő, hogy hat éve alelnökök nélkül működik a számvevőszék, amelynek munkáját a szocialisták szinte minden adandó alkalommal meg is dicsértek. Tény, hogy Kovács munkáját egy főtitkár, két főigazgató, és ezek összesen hét helyettese is segítette, és a szervezet szemmel láthatóan megbirkózott az alelnökök hiányával. Az ÁSZ alelnökeit jelölő parlamenti eseti bizottság mindenesetre évek óta nem talált jelöltnek alkalmas személyt, ám ez csak most jelentett problémát. A szocialisták már korábban jelezték, hogy Göndör István frakcióvezető-helyettest látnák szívesen az egyik alelnöki székben, a Fidesz azonban nem szívesen látott volna politikai megbízottat a független szervezet élén. Lapinformációk szerint felmerült még Fazakas Szabolcs, az MSZP volt európai parlamenti képviselőjének neve is a lehetséges elnökök között, ám végül ebből sem lett semmi. Mivel az ÁSZ elnökének megválasztásához kétharmados többségre van szükség a parlamentben, ha szerdáig valami csoda folytán nem sikerül egy megállapodást tető alá hozni, teljesen bizonytalanná válik a poszt sorsa. A számvevőszék elnöki feladatai között kétségtelenül az egyik legfontosabb most az ellenőrzési terv jóváhagyása, amely a következő évben elvégzendő vizsgálatokat jelöli ki. Információink szerint Kovács Árpád aláírja a tervet.
Bár Kovács balliberális támogatással került az ÁSZ élére, ebből semmi nem érződött az elmúlt években. Kimaradt a pártcsatározásokból, távol tartotta magát a politikai véleménynyilvánítástól is. Az ÁSZ jelentései azért is értékelődhettek fel, mert az önkormányzatokat és hivatalokat egyenlő elbírálásban részesített a szervezet, politikai irányításuktól függetlenül.