Ezeréves temető

Egyedülálló leletre bukkantak a régészek Szeged–Öthalom határában egy kialakítandó homokbánya területén. A honfoglalás kori magyar temetőben 1-2-3-as csoportokban szabad harcosokat, gyermekeket és nőket helyeztek végső nyugalomra. A sírokban elhelyezték a halott lovának fejét és az állat lábait is.

Védett régészeti terület. A szeged–öthalmi terület egy felső, 24 000 éves paleolit réteg miatt lett világhírű és országosan védett lelőhely, eddig 60000 négyzetméteren 300 régészeti objektumot tártak fel és dokumentáltak. Ugyanitt előkerült egy preszkíta (Kr. e. 9–8. század) időszakból származó csontváz is, a sírban három bronzgombot és a homlok közepén – talán fejpánt díszeként – bronzveretet találtak. Ebből az időszakból egy település nyomait is feltárták, szemétgödröket és árokrendszert ástak ki a szakemberek.

Honfoglalás kori magyar temetőt találtak Szeged–Öthalom határában a régészek. A feltárást még áprilisban kezdték meg a szakemberek az M43-as autópálya és a Szeged nyugati elkerülő út harmadik szakaszának építéséhez tervezett homokbánya helyén. Most zajlanak a befejező munkálatok, amelyeket a szegedi Móra Ferenc Múzeum és az Ásatárs Kft. régészei végeznek. Paluch Tibor régész lapunknak elmondta, hogy az ezeréves sírkert több szempontból is egyedülálló, mivel a nyughelyek 1-2-3-as csoportokban, egymástól 30-150 méter távolságra helyezkednek el. Ilyennel eddig még nem találkoztak. Úgy véli, hogy a temető „betelepítése” az első nemzedék után megszakadt, mert az ott élők továbbköltöztek. Mindegyik sírban az elhunyt mellé helyezték lova koponyáját és végtagjait. Oda került a nyereg is, erre az ezüst kápaveretek, hevedercsatok és vaskengyelek utalnak. Az öt férfi mellett egy nő és két gyermek sírja is napvilágra került, ezekben szintén megtalálták a lovak maradványait. Ezenkívül ingnyakvereteket és csont tűtartót, levél alakú szügyelőveretet emeltek ki a sírokból. Utóbbit tulajdonosa más funkcióval, átlyukasztva, nyaklánc díszeként használhatta.
Somogyi Krisztina és Gallina Zsolt régészek tájékoztatása szerint az öt férfisírba 170-180 cm magas, íjjal, tegezzel eltemetett szabad harcosokat helyeztek. Az egyik nyughelyen veretes tarsolyra bukkantak, ami azért egyedülálló, mert tarsolylemezt az Izsák–Kiskunfélegyháza, veretes tarsolyt pedig a Budapest– Farkasrét–Felső-Tisza-vidék vonaltól délre még nem találtak. Az egyik férfisírban négyszögletes aranylemezkék voltak, ezeket egykor a halott szájára helyezték. Ugyanitt egyedülálló viseleti elemet figyeltek meg: aranyból készült, rozettaszerű pitykéket, amelyek az ingre vagy a halotti lepelre lehettek felvarrva. E sír keltezési idejét az eltemetett ló szemgödrébe simuló ezüstpénz segítségével próbálják megállapítani a szakemberek.