Fapados BMW-kiszolgálás (II.)

Mindegy, hogy háromezer vagy harmincmillió forintot fizetett, a fogyasztó joggal elvárja, hogy a gyártó, a forgalmazó jó minőségű terméket adjon, és ha a vevőnek panasza van, érdemben foglalkozzék vele. A lapunkban korábban megszólaltatott vevő sok millió forintos, sok lóerős gépjárművét nem tudja rendeltetésszerűen használni. A BMW magyar és német szakértői nem értik, nem akarják érteni, mi az ügyfél panasza.

Ha egy autóvásárló sokhengeres, sok lóerős sportkocsit vesz sok-sok millió forintért, azért teszi, hogy bármilyen sebességfokozatban, bármilyen helyzetben és sebességnél taposson is rá a gázpedálra, az autó repülőrajtot vegyen. Olvasónk, János – akit inkognitójának megőrzése miatt nevezünk így, és ez okból a gépkocsi típusának pontos megjelölését is mellőzzük – azért szomorú, mert az általa használt gyönyörű és méregerős kupé a leggyakrabban használt fordulatszám-tartományban (4000 főten-gely-fordulat/perc-ig) semmivel sem gyorsabb, mint egy családi kocsi. A gyáriak álláspontja szerint az autó nem hibás, ezért nincs is szükség garanciális beavatkozásra.
Olvasónk igazságügyi szakértőhöz is fordult, aki megvizsgálta a járművet, és a jelentés igazolta a szubjektív érzetet. A BMW Magyarország azonban nem fogadta el hitelesnek az eredményt, mondván, nincsenek információi arról, hogy a mérés hogyan zajlott.
Korábban a BMW munkatársa, Dabóczi Balázs is végzett szakértői vizsgálatot a gépkocsin. Mobiltelefonjában lévő stopperrel, az utasülésből megmérte, hány másodperc alatt gyorsul 80-ról 120 km/órára a jármű. Eszerint a menetteljesítmény megfelel a gyári adatoknak. Ezzel kapcsolatban Szalay Zsolt, az Inventure Autóelektronikai Kutató és Fejlesztő Kft. fejlesztőmérnök-tulajdonosa lapunk kérdésére elmondta, hogy szerinte a fenti módszer egyszerűen nem méltó a BMW által képviselt magas műszaki színvonalhoz, mert annyi hibalehetőséget rejt, hogy szóba se lenne szabad kerülnie.
A problémát még súlyosabbnak látta Borók Dávid, a Dyno Projekt Kft. ügyvezetője. A speciális mérőberendezéssel tuning- és versenygépek teljesítményét hitelesen megállapító vállalkozás szakembere szerint külön kell választani azt a kérdést, hogy mekkora teljesítményt ad le egy motor teljes terhelésnél, és hogyan viselkedik a gyakran használt gázpedál és fordulatszámtartományban. Borók Dávid felhívta a figyelmet arra is, hogy az általuk végzett mérések szerint nem volt különbség a motor viselkedésében az úgynevezett sportgomb aktiválása után sem, holott a hasonló motorral szerelt BMW-modellek esetében a sportállás alapvetően megváltoztatja a motor dinamikáját. Mindez arra utal, fejtegette, hogy nem a motor paramétereivel van probléma, hanem a motorvezérlés beállításával. Borók szerint a BMW és az ügyfél közti vitát úgy lehetne feloldani, hogy egy mindkét fél által elfogadott szakember vizsgálná meg az autót. Ha a vizsgálatok kizárólag a motor teljes terhelésénél mért teljesítményre korlátozódnak, a vitát nem lehet eldönteni.
A BMW Magyarország a lapunkban megjelent Presztízsmárka, fapados kiszolgálás című cikk tartalmával kapcsolatban állásfoglalást adott ki. Eszerint „az ügyfél által felkért szakértő nem kereste meg a BMW Magyarország képviselőjét. Amennyiben az autó bérlőjének ezt állította, akkor félrevezette őt. Mivel nem történt megkeresés a BMW Magyarország felé, kollégánkat nem is hívhatta semmiféle vizsgálatra, amelyet ő így el sem utasíthatott az említett két alkalommal.”
Lapunk a fenti állításokkal kapcsolatban megkereste Tamási Attila igazságügyi szakértőt. A szakértő elmondta, hogy 2009. április 8-án – két nappal az általa elvégzett vizsgálat előtt – megkereste telefonon a BMW Magyarország illetékesét, aki időhiányra hivatkozva nem kívánt részt venni a vizsgálaton.
A BMW Magyarország közleménye tartalmazza azt is, hogy a cég „nyitottságát mi sem támasztja jobban alá, mint az a tény, hogy az ügyfelet azóta is várják a gyártó németországi központjába”.
Az ügyben folytatott terjedelmes levelezést János lapunk rendelkezésére bocsátotta. Kiderül belőle, hogy a BMW AG nem tudott vagy nem akart megfelelni az ügyfél kívánságainak. János ragaszkodik ahhoz, hogy egy általuk felkért szakértő személyesen legyen jelen a vizsgálaton. Többek közt azért is, mert amennyiben a célirányos vizsgálat nem igazolja a panaszt, a vizsgálat költségeit a BMW az ügyfélre terhelné. Emellett azt szerette volna, ha a gyáriak nemcsak a motor lóerőben mért legnagyobb teljesítményét mérnék meg – hiszen ez nem kérdéses –, hanem a részterhelésnél mutatkozó lomhaságát. Az ügyfél kérésére a következő választ kapta. A BMW AG szervizvezetője, W. Gaertner tájékoztatása szerint a motor teljesítményvizsgálatát tesztállomásukon, Aschheimben fogják elvégezni. Az ügyfél kérését, hogy a vizsgálaton jelen lehessen, W. Gaertner elutasította.
A BMW Magyarország nem tud arról, hogy jogi képviselőjüket kereste az ügyfél jogi képviselője, ezért szerintük nem lehet szó elzárkózásról. Leszögezték, hogy mind ügyvédeik, mind ügyfélszolgálati munkatársaik nyitottak az ügyfél közvetlen megkeresésére.
János ezzel kapcsolatban lapunknak azt mondta, ügyvédjük hosszasan egyeztetett a BMW Magyarország ügyvédjével egy olyan találkozóról, amelyen mindkét fél jogi és műszaki szakértői részt vehettek volna, ennek időpontja azonban folyamatosan távolabbra tolódott. János ügyvédjének tájékoztatása szerint az egyeztetés megszakadt, azóta az ügyvéd nem tudott telefonkapcsolatba kerülni a BMW-t képviselő ügyvéddel.
A BMW Magyarország Kft. végül leszögezte, hogy „mindezek alapján kategorikusan el kell utasítanunk, hogy a BMW Magyarország Kft. vagy a BMW AG törekvése az ügy elhárítása lenne. Ezzel teljes mértékben ellenkezőleg, nyitottak vagyunk a gépkocsi gyári paraméterek alapján történő vizsgálatára.”
Olvasóinkra bízzuk, hogy meggyőzőnek tartják-e a BMW AG és a BMW Magyarország nyitottságról szóló nyilatkozatait.