Földig rombolták a szerencsi gyárat

Kormányra kerülése esetén a Fidesz kísérletet tesz az uniós cukorkvóta visszaszerzésére – közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Szerencsen Koncz Ferenc, a Borsod megyei közgyűlés alelnöke. Közben a termelők szerint akár a kaposvári gyár működése is veszélybe kerülhet, ám a Magyar Cukor Zrt. vezérigazgatója ennél jóval optimistább.

Dénes Zoltán
2009. 12. 20. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Aggodalmának adott hangot Gráf József agrárminiszternek írt szerdai levelében Koncz Ferenc, a Borsod Megyei Közgyűlés alelnöke, mivel szerinte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Hivatal novemberben kiírt, a cukorrépa-termelők kárenyhítését célzó pályázata túl rövid, kevesebb mint egy hónapos határidővel jelent meg. A pénzügyi segítség mindig jól jön, tehát a szaktárca által megalkotott hat rendelettel egyetért az ellenzék, bár a fideszes politikus úgy véli: a volt cukorgyár környéki települések megújítása, az egyéb mezőgazdasági termékek értéknövelése, a gépkorszerűsítés, a mikrovállalkozások támogatása, a vidéki örökségvédelem és turizmusfejlesztés nem csökkenti az egykori cukorrépa termelők és cukorgyártók anyagi gondjait.
– Sajnálatos, hogy a támogatási rendeletek megjelenése előtt nem történt egyeztetés sem a vállalkozói, sem a gyártói kör érintettjeivel – fogalmazott Gráfnak írt levelében az alelnök. Szerinte a rövid beadási határidő azon pályázni szándékozó érdekköröknek kedvez, amelyek a várható feltételekről már korábban is belső információkkal rendelkeztek, s maradt idejük előkészíteni támogatási kérelmüket.
Ezért kérte a beadás határidejének módosítását 2010. január 15-re, mert feltételezése alapján így talán a témakörben egyelőre kevés ismerettel rendelkező gazdák sem maradnak ki a juttatásokból. Kérdésre válaszolva elmondta: nem tud arról, hogy Rónavölgyi Endréné, Szerencs polgármestere, MSZP-s országgyűlési képviselő reklamált volna a miniszternél a kései pályázati kiírás miatt. Mindemellett Koncz Ferenc nagy baklövésnek nevezte a Szerencsi Cukorgyár épületeinek lerombolását, és azt állította, hogy ha a Fidesz kormányra kerül, minden erővel azon lesz, hogy hazánk visszakaphassa cukorkvótájának egy részét, és újjáépülhessen a szerencsi gyár. Az uniós lobbi azért is fontos lenne – tette hozzá –, mert a korábbi 4,5 helyett már 11 euró fölé emelkedett a tonnánkénti támogatás, ráadásul a cukor ára sosem látott magasságokba emelkedett.
A nemzetközi árutőzsdei árakat tekintve érthető a cukorgyár viszszaépítésének gondolata. Ám a képviselő is nagyon jól látja, hogy ehhez elengedhetetlen a termelési kvótánk legalább egy részének visszaszerzése. Hazánk ugyanis az elmúlt években az EU cukoripari reformjának keretében termelési kvótájának jelentős csökkentésére kényszerült. Jelenleg már csak a belső kereslet harmadát jelentő 105 ezer tonnás termelési kvótával rendelkezünk, s ezt mind megtermeli a kaposvári gyár – közölte Fischer Béla, a Magyar Cukor Zrt. vezérigazgatója. Tájékoztatása szerint az európai piacot csak hosszú távon befolyásolhatja a nemzetközi árupiacon tapasztalt idei 85 százalékos cukorár-emelkedés, mivel a közösség piaca védettnek tekinthető, 90 százalékban a leszabályozott tagországok termelését használja fel, s csak tíz százalékban importál – mégpedig vámmentesen – a fejlődő országokból. Szerinte ahhoz, hogy az unióban is emelkedésnek induljanak az árak, a világpiacon is tartósnak kell bizonyulnia a mostani drágulásnak. Márpedig a nemzetközi árupiacon mozgó brókerek szerint a trend tartós lesz, mert vannak olyan spekulatív befektetők, akik 2011-re már 30 centes árral kötnek üzleteket.
Tény, hogy eddig az unióban nem igazán nőtt a cukor kereskedelmi ára, sőt hazánkban hétéves viszonylatban még vissza is esett – világított rá Fischer, válaszul arra, hogy miért csak a lehetséges minimumárat ajánlották fel a jövő évi termésükért a gazdálkodóknak. Emlékeztetett, hogy a termelők főként azért aggódnak, mert bizonytalan a támogatási rendszer, hiszen a tárca be akarta vezetni az egységes mezőgazdasági támogatási rendszert, ám az ezt szabályozó törvény az Alkotmánybíróság döntésére vár. Fischer szerint 2013-ig marad a mostani rendszer, amelyben a cukorrépa-termelők tonnánként hét euró uniós és további négy eurós hazai támogatást kapnak. Erősen túlzónak nevezte a gazdálkodói körökben felmerült aggodalmakat, hogy a kaposvári gyár is bezárhat. Az egyetlen megmaradt honi cukorgyár vezére szerint a cukorrépa jól fizető ipari növény, amely biztonságot is nyújt a termelőknek, így biztos, hogy a jövő évi szerződéseket is megkötik. Mindez már csak azért is valószínű – tette hozzá –, mert az uniós cukorpiaci reform nyomán sorra zártak be a cukorgyárak, s mára csak a kaposvári maradt meg, amely az ország számára így stratégiai fontosságú. Tehát nem valószínű, hogy bármely kormány olyan törvénymódosítást tenne, amely hátrányosan érintené a cukorrépa-termelőket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.