Hatalmi pórázon a köztévé

A köztelevízió egyébként 2005 óta már nyereségesen működik, pedig az 1997 és 2004 között felhalmozott 50 milliárd forintos veszteséggel kellett megküzdenie. Már a múlt évet pozitív szaldóval zárta, magyarán tételesen kimutatható, hogy fegyelmezettebbé vált a gazdálkodása.

A jövő évi költségvetés vérlázító módon a legszegényebbekre rakja az elfuserált nyolc év kormányzásának öszszes terhét. E sommás kritikának a részletekbe menő vetületeit már számos alkalommal elemeztük. Most egy, az állampolgárok számára látszólag nem életbevágóan fontos költségvetési tételt veszünk górcső alá, mégis ez az a pont a jövő évi büdzsében, ami miatt a köztársasági elnök egyszerűen nem írhatja alá a költségvetési törvényt, mert ha megteszi, akkor Fábry Sándor szavait idézve tényleg „nincs hova hátrálnunk”.
A köztársasági elnök, ha fontos alapérték számára a tájékozódás szabadságának alkotmányos joga, akkor alkotmánybírósági kontrollra küldi a jövő évi költségvetési törvényt. Ennek oka pedig a közszolgálati televízió, az MTV finanszírozásának törvénysértő, sőt alkotmánysértő módja. Az MTV működését a kétharmados médiatörvényt sértő költségvetési megszorítás ugyanis most végletesen ellehetetleníti.
Hiába tette szóvá számos alkalommal ezt a köztelevíziókat tömörítő világszervezet, az EBU is, a kormány csupán a Világbank karmestereire figyel, fütyül a magyar alkotmányra, fütyül a kétharmados jogszabályokra, az Európa Tanács és az Európai Parlament által megfogalmazott állásfoglalásokra is, úgy viselkedik, mint egy vendéglőben muzsikáló cigányzenekar prímása, annak és azt húzza, aki dollárt fűz a hegedű húrjaiba. Márpedig ezek a szervezetek nem fizetnek, ezek csak ajánlásokat fogalmazgatnak meg, a kormány pedig éppen ezért csupán sóhivatalnak tekinti őket. Mint ahogy bennünket, állampolgárokat is csupán káposztafejeknek tekint, miközben pénzt tejelő adóalanyként tart számon. A Bajnai-kormány, ugyanúgy, mint elődei, a Gyurcsány- és a Medgyessy-kormány, fütyül a közszolgálati műsorszolgáltatók médiatörvényben deklarált politikai és gazdasági függetlenségére: pórázon tartja a közmédiumokat. Medgyessy és Gyurcsány laza pórázon tartotta, Bajnai pedig igyekszik összeugrasztani őket úgy, hogy közben az MTV pórázát oly szorosra húzta, hogy megfulladjon, működése ellehetetlenüljön, marakodni se sikerüljön neki a reklámbevételek koncán. Rövid pórázon tartja a közmédiumokat a kormány – nyilatkozta a minap lapunknak Szalai Annamária, az ORTT tagja. Igen, ez tény. Csakhogy probléma, hogy egyáltalán pórázon tartják a közszolgálati televíziót, ráadásul a póráz végét a végrehajtó politikai hatalom feje, Bajnai Gordon szorongatja a kezében.
Botrány. Bajnai Gordon miniszterelnök „nagylelkűen” megígérte, hogy ha a köztévé elnöke kidolgoz egy intézkedési tervet, akkor majd azt megnézi és eldönti, hogy kipótolják-e az MTV pénzét. Magyarán kegyet gyakorolnak-e, vagy sem. Oszkó Péter pénzügyminiszter tegnap a köztévé reggeli műsorában rádobott egy lapáttal az alkotmánysértő kormányfői nyilatkozatra: a köztévé ugyanolyan elbírálás alá esik, mint a többi állami vállalat. Micsoda sületlenség! Vajon a BKV vagy a MÁV működésének politikai függetlenségét is kétharmados törvény garantálja? Mióta? Az MTV működését a 12 évvel ezelőtt elfogadott médiatörvény szabályozza, amely azt is kimondja, hogy miként kell úgy finanszírozni a közszolgálati médiumokat, hogy az a politikától függetlenül tehessen eleget törvény adta kötelezettségeinek.
A kétharmados törvény a televíziókészülékek tulajdonosaira rótta a közszolgálati televízió biztonságos finanszírozásának kötelezettségét. Az üzemben tartási díj összegét évenként a központi költségvetésről szóló törvényben kell megállapítani, mégpedig úgy, hogy az a közszolgálati műsorszolgáltatók versenyképes és takarékos működtetésének, a műsorszolgáltató rendszer fenntartásának és a közszolgálati műsorok támogatási szükségleteit fedezze. Egyetlen szó sincs holmi politikai szimpátia vagy antipátia alapján adható céltámogatásról.
Most mégis arról folyik a vita, hogy a kormány – a parlament baloldali többségével – elvont a köztévétől a tavalyi támogatáshoz képest több mint 9 milliárdos támogatást. Sőt, politikusok – köztük Horn Gábor szabad demokrata képviselő – a köztévé politikai alapú megbüntetéséről beszélnek. Botrány. A probléma gyökerei 2002-re nyúlnak vissza, amikor a Medgyessy-kormány egy laza alkotmánysértő kézmozdulattal lényegében eltörölte a kétharmados törvény rendelkezését az üzemben tartási díjról oly módon, hogy átvállalta a nézőktől, önként és dalolva. Nem kérte tőle senki, de ők ezzel kampányoltak és teljesítették is. Érdekes ez, mert ez az önként és dalolva háztartásonként befizetett üzemben tartási díj havonta 2002-ben 740 forintos terhet rótt a családokra, 2006-ban 967 forint volt, jövőre – papíron megállapítva – 970 forintot jelent, ennek 60 százalékát fizeti ki a központi költségvetés helyettünk.
Csakhogy nem kérte tőlük senki. Ők vállalták, szavazataink megszerzésének reményében. Ráadásul 2006 óta – dzsentri huszártisztként alkotmánysértő módon – az önként átvállalt üzemben tartási díj megállapításánál már az infláció mértékét sem veszik alapul, inkább politikai alapon osztogatják a céltámogatásokat, elvárva a lojalitást a hatalomhoz a közszolgálati médiumoktól. A közszolgálati televízió a médiatörvényben rögzített kiegyensúlyozottságra vonatkozó kötelezettségének – éppen a politika finanszírozási eszközökkel történő befolyásolása miatt – hosszú éveken át nem tett eleget, sokszor kínosan elfogult volt az éppen hatalmon lévő politikai erővel szemben. Egyszerre jellemezte a vérlázító pazarlás, a sztárgázsikkal és a megfelelő politikai hátszéllel bíró külső beszállítók busás javadalmazása és a közszolgálati kötelezettségéből eredő feladatok hanyagolása. A köztévé hosszú éveken át sugárzott kritikán aluli reggeli műsort, égbekiáltó politikai elfogultsággal szerkesztve, aminek következtében az ellenzéki politikusok tiltakozásképpen éveken át bojkottálták a közszolgálati televízió reggeli műsorát. Ez a botrány önmagában elegendő lett volna arra, hogy a televízió vezetése orvosolja a kialakult helyzetet, ám nem tette.
Csak a gazdasági ellehetetlenülés vezetett oda, hogy a kényszerhelyzetben a külső beszállítókkal kötött szerződéseket felmondja az MTV vezetése. Kilógott volna a ló lába, ha a Nap-keltét gyártó céggel kivételt tett volna a köztévé. A Gyárfás Tamás producer nevével fémjelzett Nap-kelte levételét a köztelevízió képernyőjéről nem tudta megemészteni a Magyar Szocialista Párt, amelynek vezetői szinte minden reggel a Nap-kelte mikrofonállványa előtt kezdhették a napot. Most ezért büntetik az elnök nélkül vegetáló köztévét. (Azért is az országgyűlési többség a felelős, amiért nincs legitim elnöke a tévének, ugyanis ha a kuratórium nem képes elnököt választani, egyszerűen fel kellene oszlatni és újat választani, hiszen a jelenlegi nem képes teljesíteni törvény szabta kötelezettségét.)
A köztelevízió egyébként 2005 óta már nyereségesen működik, pedig az 1997 és 2004 között felhalmozott 50 milliárd forintos veszteséggel kellett megküzdenie. Már a tavalyi évet pozitív szaldóval zárta, magyarán tételesen kimutatható, hogy fegyelmezettebbé vált a gazdálkodása. Nyilvánvaló, hogy a választások idejére akarják ellehetetleníteni a közszolgálati televízió működését, hogy ne legyen képes ellátni a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségét. Hogy a választópolgárok, akik a két nagy kereskedelmi tévé és a közrádió mellett az egyetlen földi frekvencián szolgáltató MTV-n keresztül ne tudják megkapni a döntésükhöz szükséges összes információt; hogy ne legyen módja a köztévének kiszolgálnia a nézőit; hogy a műsorkészítők ne legyenek anyagi biztonságban; hogy még a bérük kifizetése is veszélyeztetve legyen.
Az államfő nem engedheti meg, hogy a köztévét a hatalom pórázon tarthassa.