Kilakoltatna egy nagy bankot a VÉSZ

Elűzné Magyarországról a huszonkét éves hazai múlttal és hatszázezer ügyféllel rendelkező Raiffeisen Bankot egy civil tömörülés. A szervezet elnöke szerint a pénzintézet arrogáns, és nem segít a bajba jutott ügyfelein. A Raiffeisen nem ért egyet a vádakkal, állítása szerint több ezer ügyfelen segített már.

Újabb szervezet a kisvállalkozókért. Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért (MMV) néven új, a kis- és közepes vállalkozások (kkv) érdekeit védeni hivatott szervezet alakult. Az MMV a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségéből (VÉSZ) nőtt ki, s – mint elhangzott a szervezet tegnapi sajtótájékoztatóján – azonosulnak mindazokkal a célokkal, amelyek a VÉSZ létrehozását vezérelték. Bontási akciók és demonstrációk helyett azonban hazai és európai uniós társadalmi és politikai erőkkel keresik az együttműködés lehetőségeit a válság és a vállalkozókat sújtó adminisztratív és anyagi nehézségek ellen. Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője kifejtette: a kkv-k erősítése, a szövetkezetek támogatása a gazdasági válság leküzdésének egyik kulcskérdése. Szavai szerint merőben más társadalompolitikára van szükség, olyanra, amely mérsékli alárendeltségünket a multinacionális tőkével szemben, s a nemzeti fejlődés elsődlegességre helyezi a hangsúlyt. Olyan környezetet kell teremteni, amelyben a vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulnak – idézte Csath Magdolna közgazdász, az MMV alapító tagja az Európai Unió tavaly nyáron elfogadott kisvállalkozási törvényét, hangsúlyozva: az erős kisvállalkozások miatt enyhébb a válság Szlovákiában, Lengyelországban és Ausztriában is. Csath Magdolna a hazai helyzettel kapcsolatban egy friss felmérésre hivatkozva kifejtette, a kis cégek nem férnek hozzá az EU-s forrásokhoz, az APEH maximális rosszindulattal kezeli őket, az áfát akkor is behajtja rajtuk, ha nem kapták meg a munkájuk ellenértékét. (B. P.)

Még hagy egy kis időt a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) az embereknek, hogy kivegyék a pénzüket a bankból, majd „kilakoltatja” az országból a Raiffeisen Bankot – állítja Éliás Ádám elnök. A civil tömörülés ugyanis közellenséggé nyilvánította az osztrák tulajdonú pénzintézetet, mert állításuk szerint egyáltalán nem hajlanak a kompromisszumra a bajba jutott ügyfelekkel, és ők voltak a „legsikeresebbek a rablásban”. Azt, hogy milyen akciókat terveznek a pénzintézet ellen, az elnök nem árulta el. A civil szervezet úgy látja, hogy a Raiffeisen köré egész hálózat jött létre devizaalapú hitelezéssel foglalkozó cégekből. Szerződéseikben és az ingatlanok tulajdoni lapján a Raiffeisent tüntetik zálogjogosultként. A bank által finanszírozott szolgáltatókhoz egy behajtással és árverezéssel foglalkozó vállalkozói kör is kapcsolódik. – A Raiffeisen az általa finanszírozott pénzügyi szolgáltatókon keresztül a legkomolyabb hatással van a magyar devizahitel-piacra – állítja a VÉSZ.
A kilakoltatások elleni harcról és az épületbontásokról elhíresült szervezet egyébként nem csak a Raiffeisennel nincs megelégedve. Nemrégiben egy feketelistát állítottak össze, amelyen azok a pénzintézetek szerepelnek, amelyek nem adtak ki moratóriumot arról, hogy mindent megtesznek a családok otthonainak megőrzése érdekében. Jelenleg az AXA, a CIB, az FHB és a Raiffeisen Bank szerepel a listán, a többiek egy-egy közleménnyel vagy levéllel elérték, hogy lekerüljenek róla.
A Raiffeisen természetesen nem ért egyet a vádakkal. Mint lapunkhoz eljuttatott közleményükben hangsúlyozzák: kiemelten fontosnak tartják, hogy ügyfeleiknek a pénzügyi és élethelyzetnek leginkább megfelelő megoldást kínálják, ha hitelük törlesztése átmenetileg nehézséget okoz számukra. – Ennek köszönhetően már több ezer ügyfelünknek nyújtottunk segítséget – áll a közleményben.
A civil szervezet a Magyar Szociális Fórummal és az Otthonvédőkkel karöltve jelenleg arra készül, hogy jogi úton támadja meg a hitelszerződések azon pontjait, amelyek esetében felmerülhet a tisztességtelen piaci magatartás vagy az erőfölénnyel való visszaélés gyanúja. Mint a szervezetek vezetőitől megtudtuk, a legégetőbb problémának az egyoldalú szerződésmódosításokat tartják. Állításuk szerint tarthatatlan és jogellenes az az állapot, hogy a bankok különböző jogcímeken minden költségüket az adósok nyakába varrhatják, és átláthatatlan módon emelhetik a kölcsönök törlesztőrészleteit.
Lapunk információi szerint egyébként a VÉSZ néhány akciója megosztja a szervezet tagságát. Bár szakadástól egyik oldal sem tart, úgy tűnik, hogy míg egyik szárnyuk tárgyalóasztalhoz ül a leendő döntéshozókkal, hogy együtt találjanak megoldást a problémákra, Éliás Ádám és követői elzárkóznak a pártokkal való együttműködéstől.

Lazítanak a mentőövön. Mától lép életbe az a törvénymódosítás, amellyel a kormány a munkanélkülivé vált és átmenetileg fizetési nehézséggel szembesülő lakáshitelesek helyzetén próbál meg javítani. A program lényege az, hogy a nehéz anyagi helyzetbe került családoknak legfeljebb két évig csökkentett törlesztőrészletet kell fizetniük. Az egyik legfontosabb ma életbe lépő változás: a kedvezmény igénybevételét már nem befolyásolja, hogy az adós munkaviszonya 2008. szeptember 30-át követően milyen okból szűnt meg. Hosszabb lesz az áthidaló kölcsön visszafizetésének határideje, csökken a minimálisan fizetendő törlesztőösszeg is, és ezentúl nagyobb értékű lakással rendelkezők is igényelhetik a segítséget.