Korrupciós térkép csak jövőre lesz

Az eddigi kormányzati tevékenységet már nem vizsgálja az a korrupciós kockázati térkép, amelyet az Állami Számvevőszék hoz létre jövőre, így a 2010 márciusától működő közbeszerzési és közérdekvédelmi hivatalhoz hasonlóan csak a következő ciklusra vonatkoznak a kormány korrupcióellenes lépései. Eközben a Miniszterelnöki Hivatal eddig 2,8 milliárd forintos uniós forrást nyert el olyan szervezeti fejlesztésekre, amellyel szintén a korrupciós kockázatokat mérsékelnék.

Az üvegzsebtől a feljelentőhivatalig. Nem sok eredményt mutatott fel a korrupció elleni kormányzati küzdelem frontján az elmúlt hét esztendőben. A leglátványosabb romlás 2007-ben következett be, ekkor a Transparency International nemzetközi korrupciós listáján hat helyet csúszott hátrébb hazánk, így a legfertőzöttebb országok közé kerültünk. A tehetetlenséget mutatja, hogy a Keller László vezette közpénzügyi államtitkárság 2003-as üvegzsebtörvénye gyakorlatilag csak papíron létezik, a szocialista politikus korábbi feljelentései lényegében megdőltek. 2007-ig senki sem foglalkozott érdemben a kérdéssel, ám ekkor kormányhatározat született a korrupció elleni küzdelem feladatairól. Ám az igazságügyi tárcánál kidolgozott és széles szakmai egyeztetésen megméretett korrupcióellenes stratégiából máig nem valósult meg semmi. A Bajnai-kabinet közbeszerzési és közérdekvédelmi hivatal felállításáról szóló legfrissebb törvényjavaslata alapján csak jövő márciustól vizsgálhatnak korrupciógyanús ügyeket. Az évente több száz millió forintba kerülő „feljelentőhivatal” huszonöt fős testülete a tervezet szerint nem vizsgálhat korábbi ügyeket.

Bár az Új Magyarország fejlesztési terv nemsokára a félidejéhez ér, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) csak nemrég kapott uniós forrást arra a korrupciós térképre, amelyet a holland számvevőszékkel összefogva nálunk is meghonosítanának. A késés érthetetlen, mert a tegnap meghirdetett korrupcióellenes program célja, vagyis a köz-szolgálatiság színvonalának javítása, sok helyen egybeesik azon uniós pályázatokkal, amelyekre a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) korábban már 2,8 milliárd forintot nyert el a Bajnai Gordon felügyelete alatt álló Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől. A MeH-hel többek között szervezetfejlesztésre és teljesítményértékelésre már 2007-ben, s tavaly év elején megkötötték a támogatási szerződéseket, míg a most meghirdetett korrupcióellenes program részeként csak jövő ősszel láthatnak napvilágot az első értékelési eredmények.
Az ÁSZ-on semmi sem múlt, hiszen a korrupciós térképre vonatkozó hollandiai szakmai együttműködést már 2007 végén elkezdték, s tavaly nyáron uniós támogatásra ajánlották a programot. Csapodi Pál, az ÁSZ főtitkára a decemberben induló tervről elmondta: 286 millió forintos költségvetéssel olyan átfogó felmérést készítenek a magyar igazgatási rendszerről, amelyben hozzávetőlegesen 3000 költségvetési szervet vizsgálnak önbevallásos módszerrel. Az ÁSZ a korrupciós kockázatok bemérése mellett megoldást keres a működési hiányosságokra is. Minden évben december 9-én, a korrupcióellenes világnapon teszik majd közzé az eredményeiket hét éven keresztül.
Csapodi kitért arra is, hogy az előkészítő munka során kidolgozzák a kérdéssorokat, az informatikai rendszert, felépítik a szakértői gárdát, s véglegesítik a kommunikációs tervet is. Sánta György projektvezető emlékeztetett rá, hogy a kérdésekre ugyan nem kötelező válaszolni, ám nyilvánosságra hozzák majd, hogy mely szervezetek nem tettek eleget az ÁSZ kérésének. Szerinte az első évben vélhetően torz képet kapnak majd a korrupciós visszaélésekről, ám az évente ismétlődő felmérések nyomán évről évre javulhat a helyzet. Ezt erősítette meg Elzo Mollenberg, a Holland Királyság magyarországi nagykövetségének képviselője is, aki szerint a korrupciós térkép módszere hazájában már jól vizsgázott. A felmérések során a szerződéskötésekről, a kifizetésekről, a juttatásokról és a bürokráciáról tesznek fel majd kérdéseket. Csapodi hangsúlyozta: az utóbbi években romlott hazánk korrupciós megítélése, és hiába léptünk előre az idén egy helyet a rangsorban, ez csak az előttünk álló ország korrupciós mutatójának jelentős visszaesése miatt következett be. Szollár Domokos kormányszóvivő a bejelentés után egy sáros cipőhöz hasonlította a korrupciót, amelyet le kell vetni, mert „csúnyán összepiszkítja a szőnyeget”.