Még hárommilliárd forint veszteség

Expressz gyorsasággal kellett a Nyugati pályaudvar mögötti területről kiköltöztetni a MÁV Gépészet karbantartó bázisát a kormányzati negyed beruházása miatt. Az új telephelyen, a Rákosrendező pályaudvarhoz közeli Istvántelken azonban a mai napig nem készült el a beruházás. A tervezett költség 3,3 milliárd forint, a kivitelező a volt MSZP-s Hámori Csaba cége, a Balo Kft.

Megszűnik a szilvásváradi vasút. Nemet mondott a Putnok–Szilvásvárad vasútvonalra Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter. A tárca vezetője a megtakarítási követelményt kényszernek nevezte – írta tegnapi számában az Észak-Magyarország. A Putnok–Szilvásvárad vasúti szárnyvonal megszüntetése miatt korábban hat település polgármestere levélben tiltakozott, erre hétfőn érkezett meg Hónig Péter válasza. A tárca vezetője kitért arra, hogy „a vizsgált vonalszakasz napi utasforgalma a 2007-es utasszámlálás alapján negyven fő, az átlagos utasszám vonatonként öt volt. Ez az utasszám nem indokolja a vasúti személyszállítási közszolgáltatás keretében történő kiszolgálást.” Tamás Barnabás, Putnok polgármestere úgy nyilatkozott: nem számított arra, hogy a döntéshozók meggondolják magukat, s a kedvelt kirándulóvonal megszüntetését határozzák el. Mint mondta, nemcsak tiltakoztak, hanem alternatívát is kínáltak arra, hogyan működhetne tovább az ország legszebb vasútvonala, „de süket fülekre találtunk, erre még csak nem is reagált a miniszter” – mondta a polgármester a napilapnak.

Újabb tétellel kell bővíteni a megbukott kormányzati negyed veszteséglistáját. A meg nem valósult beruházás érdekében ugyanis a MÁV karbantartó bázisának kitelepítéséről döntöttek; a költöztetést két ütemben, 1,2, valamint 2,1 milliárd forintos költséggel akarták megvalósítani eredetileg 2007–2008-ban. A MÁV-nak tavaly március 31-ig kellett kiürítenie a Nyugati pályaudvar mögötti területet, és átadni a kormányzati negyed – végül meg nem nevezett – beruházójának. Ennek során a kormányzati motorszínnek, a személykocsi-javító műhelynek, valamint a Desiro motorszínnek kellett működési területet találni. Helyszínnek Istvánteleket, a MÁV Rákosrendező pályaudvarhoz közel eső telephelyét – amely korábban a Landler Jenő Északi Járműjavító területe volt – szemelték ki. A beruházás során bővíteni kellett több műhelycsarnokot, vágányokat és felső vezetéket átépíteni, irodákat, utakat, közműhálózatot kiépíteni, felújítani. Az egyik csarnokban mosóberendezést kellett létesíteni, azonban – mint a MÁV belső ellenőrzésének jelentése részletesen elemzi – a beruházás megkezdéséig nem sikerült eldönteni, hogy álló vagy mozgó berendezést szereljenek-e fel. Tekintve, hogy a két megoldás között jelentős a műszaki és az árbeli különbség, a közbeszerzési eljárás rendkívüli módon elhúzódott, s később is viták származtak a megrendelő és a kivitelező között. A megvalósult mobil mosóberendezés – valójában két kamionmosó – a mai napig sem működik kielégítően. Bonyolította a helyzetet, hogy a MÁV évekkel korábban, 2003-ban már készíttetett terveket Istvántelek fejlesztéséről. Az akkor elkészült terveket azonban nem módosították a későbbi szükségleteknek megfelelően, a részletek kidolgozását pedig rábízták a kivitelezőre. Mindezek következtében a munkálatok hosszan húzódtak, s a kivitelező pótmunkaigénnyel állt elő. A MÁV engedett a kérésnek, s idén májusban a Balo Kft.-t bízta meg a pótmunka elvégzésével. A szerződés értéke 458 millió forint. A hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzést a MÁV a vasúti járművek vizsgáztatásának és vizsgabázisok kialakításának jogszabályból eredő kötelezettségével indokolta.
A belső ellenőri jelentés számos mulasztást, hibát tárt fel, s javaslatot tett a felelősök megnevezésére. Többek között megállapította, hogy felelősség terheli Zsákay László Györgyöt, a MÁV Trakció – azóta távozott – vezetőjét, Polgár Józsefet és Boros Józsefet, a MÁV Gépészet illetékeseit. A belső ellenőrök javasolták a munkáltatónak, hogy „intézkedést” folytassanak le velük szemben. A vizsgálati jegyzőkönyvből nem derül ki, hogy az ellenőrök pontosan milyen intézkedésre gondoltak. Lapunk értesülése szerint Polgár Józsefet korengedménnyel nyugdíjazták, s egyben végkielégítésben részesítették.
Az ellenőri jelentés mellett lapunk birtokába került Csárádi Jánosnak, a MÁV Rt. nyugalmazott vezérigazgatójának levele, aki júniusban kereste meg Heinczinger István – azóta ugyancsak távozott – vezérigazgatót. (Heinczinger egyébként válaszra sem méltatta a segítő szándékkal íródott levelet.) A nyugalmazott szakember leírta, hogy Istvántelken hiányolja az átgondolt fejlesztési tervet, illetve az egyszemélyi felelőst, aki összefogná a beruházást. Csárádi János lapunk kérdésére az utóbbi évtizedek legnagyobb beruházásának nevezte az istvántelekit, s éppen ezért sajnálatát fejezte ki, hogy a helyszínen ma is káoszt, fejetlenséget tapasztalni. A szakember szerint félő, hogy a felelősök kimenekülnek a projektből, s a kivitelező is igyekszik „részteljesítések” fejében részszámlákat benyújtani a MÁV-nak. Csárádi szerint egy erős szakmai vezetéssel még helyre lehetne hozni a dolgokat Istvántelken.
A Balo Fémszerkezetgyártó, Szerelő és Kereskedelmi Kft., az Istvántelek beruházás kivitelezője 2006-ban 23 alkalmazottat foglalkoztatott, s 2,8 milliárd forintos nettó árbevetélt ért el. A cég rendelésállományának jelentékeny része származik az államvasúti körből. A Balo vezetői között több volt szocialista politikus található, például a névadó Balogh Ernő vagy Hámori Csaba, a Baloldali Tömörülés Platform alelnöke.
A Balo remek vasutaskapcsolatait jelzi, hogy 2005-ben mindössze hatmillió forintért megvásárolhattak egy szolnoki belterületi, 3667 négyzetméteres ingatlant. A cég a telket a Tesconake jelentős haszonnal értékesítette tovább. A Balo Kft. ellen 2006-ban és 2008-ban végrehajtást rendelt el az APEH.