Mit csinálhat a jövőben a felügyelet?

Érdekes helyzet alakult ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) körül. Az Országgyűlés tegnap szavazott arról a törvénytervezetről, amely lehetővé tette volna, hogy a PSZÁF elnöke jogszabálynak minősülő rendelkezéseket adjon ki. A javaslat ezért egyfelől a kétharmados jogalkotási törvény megváltoztatását kezdeményezte, a jogszabályok közé emelve a felügyeleti vezető rendelkezéseit. Másfelől szám szerint öt törvény átírását is javasolta. E módosítások felhatalmazták volna a PSZÁF elnökét arra, hogy a biztosítók, a bankok és más pénzügyi vállalkozások tevékenységét – már jogerejű – rendelkezéseivel szabályozza. A tervezetről kétszer szavaztak. Elsőként arról döntöttek a képviselők, megváltoztatják-e a jogalkotási törvényt, vagyis jogszabálynak minősítik-e a felügyelet elnökének rendelkezéseit. Ezt nem támogatta a jelenlévők kétharmada, így a javaslat ezen része elbukott. Az egyszerű többséggel megszavazható módosítások ugyanakkor átmentek. Vagyis a jövőben a PSZÁF elnöke elméletben kiadhat majd fontos kérdésekben rendelkezéseket, de intézkedései nem számítanak majd jogszabálynak, nem kötnek senkit. Egyesek szerint ez alkotmányellenes helyzetet teremt, ugyanis olyan témákban hatalmazták fel a PSZÁF elnökét rendeletalkotásra, amelyeket csak jogszabály rendezhetne, de a felügyeleti elnök jogszabálynak nem minősülő intézkedése nem.