Nem lopnak, inkább vesztegetnek

Két év alatt a négyszeresére ugrott a vállalkozói szférában tapasztalt korrupció mértéke – olvasható ki egy adótanácsadó cég kutatásából. A gazdasági bűncselekményeket vizsgáló tanulmány többek között rámutat: a hazai cégek fele gondolja úgy, hogy versenytársai kenőpénzt adnak egy-egy munka elnyeréséért.

Magyarországon a gazdaság ugyan nem, de a gazdasági bűnözés dübörög. Erre lehet következtetni a PricewaterhouseCoopers adótanácsadó cég tegnap közzétett kutatásából, amelyben a szakemberek a hazai üzleti szférában tapasztalható gazdasági bűncselekmények jellegét, okait és hatását vizsgálták. Méghozzá oly módon, hogy az ezer legnagyobb bevételt elérő, itthon tevékenykedő vállalkozásnak tettek fel kérdéseket. Bár az ezer cég közül mindössze 53 válaszolt, a kutatók szerint a kimutatás következtetései hűen vázolhatják a pillanatnyi helyzetet. Az pedig korántsem nevezhető rózsásnak.
Körülbelül a válaszadó cégek harmada észlelt gazdasági bűncselekményt az elmúlt tizenkét hónapban. Ez az arány ugyan nem tér el a nemzetközi adatoktól, ám a kutatók a visszaélések fajtáinak és az elkövetők mozgatórugóinak elemzésekor megdöbbentő hazai jelenségeket észleltek. Először is míg korábban a lopás és a hűtlen kezelés okozta a legnagyobb gondot a magyar versenyszférában, addig az utóbbi hónapokban a korrupció vette át az első helyet. A gazdasági bűncselekményt észlelő cégek 81 százaléka, vagyis négyötöde találkozott vesztegetéssel. Ez az érték már önmagában is megdöbbentő, de még beszédesebb, ha összevetjük a más térségekben mért adattal. Kelet-Közép-Európa vállalkozásainak 44 százaléka – vagyis a hazaiak fele – szembesült korrupcióval, míg globálisan csupán a cégek 27 százaléka. A helyzet tehát drámai, s a kutatás még egy fontos tényezőre mutat rá. Két évvel ezelőtt a hazai válaszadók mindössze 17 százaléka, azaz nagyjából ötöde számolt be vesztegetésről. Vagyis 2007-től napjainkig négyszeresére ugrott a vállalkozások körében tapasztalt korrupció mértéke.
Szükséges szót ejteni még arról, hogy a jogsértően ténykedő személyek mivel magyarázzák a gazdasági bűncselekmények elkövetését. Tízből nyolcan azt mondják: „mások is ezt teszik, akkor ők sem találnak ebben semmi kivetnivalót”. Vagyis azt sejtik a többiekről, hogy szükség esetén nem riadnak vissza a törvényellenes magatartástól. Érdekes, ez a mentalitás a cégeknél is tapasztalható. Nagyjából a hazai vállalkozások fele – 43 százaléka – véli úgy, hogy versenytársuk kenőpénzt ad egy-egy munka elnyeréséért. Utóbbi adat szintén megdöbbenést kelthet, hiszen még térségünkben is csak a cégek harminc százaléka gondolkodik így, világviszonylatban pedig még ennyi sem.
Érdemes továbbá kitérni arra is, kik követik el az üzleti szférában tapasztalható visszaéléseket. Az idei felmérés szerint a gazdasági bűncselekmények megvalósítóinak nagyjából ötöde a felső vezetők közül került ki. Ez az érték talán még nem nevezhető kiugróan nagynak. Ám az már mindenképpen elgondolkoztató, hogy a törvényeket áthágók hozzávetőleg fele középvezető. Vagyis az esetek jelentős részében a társaságok irányítói szegik meg a jogszabályokat. Persze ez is megmagyarázható. Cégek tömege küzd a talpon maradásért, s ha másként nem megy, a vezetők törvénytelen eszközökhöz folyamodnak. Igaz, ha fény derült arra, hogy a vállalkozás valamely munkatársa szabályellenesen járt el, tízből kilencet elbocsátottak.
A válaszadó vállalatok 13 százaléka nyilatkozott úgy: a gazdasági bűncselekmények nekik 180 millió forintnál nagyobb kárt okoztak az elmúlt tizenkét hónapban, míg 25 százalékuk kilencvenmilliót meghaladó veszteségről számolt be.