Összesen csaknem 110 milliárd forinttal lehetne most több pénz az államkasszában az energiatakarékossági beruházások támogatására. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szerint ugyanis hazánknak ekkora összegről kellett lemondani a Pénzügyminisztérium (PM) miatt.
Mindez még a szén-dioxid-kvóták tavalyi értékesítésére vezethető vissza. Magyarország azért, hogy jobb árat alkudhasson ki magának a károsanyag-kibocsátási engedélyekért, komoly energetikai beruházásokat ígért. Ezek azonban késlekedtek, s a pénz felhasználásához szükséges pályázatokat csak az idén nyáron indította el a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM). Pedig 2008 novemberében még úgy volt, hogy Japánnak jelentős mennyiségű kvótát tudunk majd eladni, ám az ázsiai ország elállt az ügylettől, mondván: Magyarország nem megbízható partner.
*
Ezt a benyomást egyrészt a pályázatok kiírásának halogatása, valamint az alakította ki, hogy a befolyt öszszeg egy részéből a Pénzügyminisztérium gyakorlatilag céltartalékot képzett.
Még idén februárban azt közölte a pénzügyi tárca államtitkára, hogy a kormány kiadáscsökkentő döntése miatt a kiotói szén-dioxid-kvóta értékesítéséből befolyó többletbevétellel helyettesítik az állami forrásból finanszírozott energiamegtakarítási programokat. Ez húszmilliárd forintot tett ki az összesen bevételként elkönyvelt 28 milliárdból. Főként emiatt Japán végül Csehországtól vásárolt 40 millió tonna kibocsátásra vonatkozó egységet, átszámítva 110 milliárd forintért – ettől esett el a magyar állam. Ráadásul Fülöp Sándor szerint ezzel hazánk meg is sértette a szerződésben vállaltakat, hiszen a kvótákból származó pénzt csak a már meglévő beruházási célokon felül lehetett volna felhasználni. Nálunk azonban már egyébként is biztosított támogatási forrásokat váltott ki a bevétel nagy része a panelprogram keretében. Az ombudsman úgy véli, ezen kívül még 300 millió forint veszett kárba. A PM által visszatartott pénz ugyanis 2008 végén a Magyar Államkincstárban vezetett számlán még egyszázalékos kamattal rendelkezett, ám a KVVM-hez ezután nem sokkal elutalt összegek már nem kamatoztak. Így 2009-ben – mivel várhatóan az idén már nem történik kifizetés – 300 millió forint veszett el a kamatok hiánya miatt. Fülöp emellett azt állította, hogy a biztosi vizsgálat alatt meg akarta őt téveszteni az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium. A 2008-as panelprogramhoz kapcsolódó egyik anyaghoz egy, a végleges miniszteri döntéshez képest korábbi és eltérő részletes tervezetet csatoltak mellékletként, mintha a végleges döntés ezzel megegyezett volna.
A KVVM közleményében az áll, hogy az ombudsman jelentésében szereplő állítás, miszerint a még el nem adott kvóták bevételkiesést jelentenek, „értelmezhetetlen, hiszen számos más uniós tagállam sem adta el kibocsátási kvótáit”, s a felesleget hazánknak 2012-ig kell értékesítenie. A tárca szerint szakmailag téves az ombudsmani jelentés azon állítása, hogy a pályázat nem szolgálja a környezetvédelmi célok megvalósulását, és hogy a minisztérium a korábbi panelprogramhoz képest nem törekszik többleteredmény elérésére az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentése terén. A KVVM lapunkhoz is eljuttatott levele alapján hazánk az elsők között dolgozta ki és indította el a kvótapénzek elosztásáért felelős zöldberuházási rendszert és az ehhez kapcsolódó Klímabarát otthon programot. Ez utóbbiból eddig a panelépületekre vonatkozó forrásokra írtak ki támogatási lehetőséget, azonban a tárca ígérete szerint mától már a hagyományos építésű lakóházak tulajdonosai is folyamodhatnak állami segítségért.
origo.hu
A forrófejű Magyar Péter reagált a Tisza-lista kiszivárgására
