Össztűz a termékdíjtörvényre

Több sebből vérzik a parlament által bő két hete elfogadott termékdíjtörvény – állítják hulladékfeldolgozó-ipari szakértők. A Hulladék Munkaszövetség szerint az új jogszabály nem segíti a hulladékgazdálkodási célok teljesítését és nem felel meg az uniós alapelveknek sem, míg az Öko-Kord Országos Nonprofit Kft. az átlátható végrehajtási rendeletet hiányolja, emellett a versenytörvénnyel ellentétesnek tartja az előírást. Nemtetszésének adott hangot a söripar is.

Elfogadhatatlannak tartja a hulladékgazdálkodási szakma a nemrégiben nagy többséggel – 340 igennel – elfogadott termékdíjtörvényt. Az új jogszabály alapján 2010-től kizárólag a gyártókat terheli termékdíj-fizetési kötelezettség, míg a kereskedők mentességet kapnak ez alól. A Hulladék Munkaszövetség (Humusz) szerint a termékdíjtörvény friss módosítása nem felel meg az uniós alapelveknek, nem segíti a hulladékmegelőzést, nem von felelősségre, sérti a közérdeket, ezért levélben kérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az új jogszabályt. A természetvédők a távirati irodához eljuttatott közleményben hangsúlyozták: a rendelkezés sérti a közérdeket, mivel az úgynevezett anyagában történő hasznosítás esetén is száz százalékos termékdíj-visszatérítés érhető el, ez pedig ellentmond az újrahasználatot ösztönző uniós prioritásoknak.
A Humusz azt is kifogásolja, hogy a módosítások nem adnak megfelelő megoldásokat az eddig feltárt problémákra: továbbra sem biztosított, hogy az állam valóban zöldmegoldásokra fordítja a környezetvédelmi célokra beszedett díjat, emellett nem jött létre független szerv a hitelesített adatszolgáltatásra, és semmilyen támogatás nem született az újrahasznosítási rendszerek megsegítésére.
A civilek szerint mindenekelőtt a megelőzésre és az újrahasznosításra kellene koncentrálni, lehetőleg egy teljesen új jogszabály létrehozásával, amelyben megtartanák a darabalapú termékdíj-fizetési rendszert, illetve eltörölnék a kereskedők mentességét. A Magyar Sörgyártók Szövetsége korábban úgy foglalt állást, hogy kizárólag a nagyobb, kétszáz négyzetméter feletti üzlethelyiséggel rendelkező kereskedelmi egységeket vonná a termékdíjtörvény hatálya alá. Sivó Imre, a szervezet elnöke szerint a kereskedelmi hulladékok több mint hatvan százaléka a szuper- és hipermarketekben keletkezik, és ezek az üzletek teljesíteni tudnák a termékdíjfizetéssel járó adminisztrációs terheket. Hozzátette: a módosítással egy „anyagilag el nem viselhető mértékű” termékdíj hárul a gyártókra. A sörös csomagolások után fizetett termékdíj mintegy háromnegyedét teszi ki az italcsomagolások után fizetendő termékdíjaknak, a sörgyártók 2009-ben így hárommilliárd forintos befizetésre számítanak.
Nagy Bálint, a hulladékgazdálkodást koordináló Öko-Kord Országos Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója is azt emelte ki, hogy az új szabályok nem felelnek meg az uniós irányelveknek. Hangsúlyozta: a kereskedők kikerülése a termékdíjat fizetni köteles körből azt jelenti, hogy az értékesítési ágazat a továbbiakban nem érdekelt az újrahasznosításban. Bár a jogalkotói szándék, hogy az adminisztrációt csökkentsék, értékelhető, nincs a szakma számára értelmezhető végrehajtási rendelet, azaz valójában nem tudjuk, mi lesz jövőre – közölte Nagy. Szerinte csökken az állam bevétele is, hiszen az eddigi elszámolás alapján a gyártó egy forint nyolcvan fillért, míg a kereskedő három forint ötven fillért volt köteles fizetni egy PET palack után, az új előírás szerint pedig négy forint lesz a díj, amit a gyártó fizet.