Az Obamához írt levél aláírójaként az amerikai–orosz közeledést látva néhány hónapja aggodalommal szemlélte Közép-Európa sorsát. Megnyugtató válaszokat kapott-e a minap Washingtonban a térség biztonságát illetően?
– Valóban nagyon sok emberrel sikerült beszélnem, az amerikai külügyminisztériumban, a kongresszusban, a szenátusban, és a Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter vezette Aspen Atlantic Group rendezvényén is részt vettem. Így tehát egy elég széles spektrumát tudtam összegyűjteni a véleményeknek Washington Európa-politikáját, Közép-Európa- politikáját és természetesen a Magyarországgal kapcsolatos politikáját illetően is. A kérdéses levelet illetően pedig – ami miatt itthon balról és jobbról is kaptam bírálatokat – azt kell mondanom, elérte a célját. Azt ugyanis, hogy az új amerikai adminisztráció figyeljen oda Közép-Európára. Ezt a tárgyaló partnereim túlnyomó többsége megerősítette. Bár 1989-hez képest már nem itt zajlanak a legfontosabb események, de ettől függetlenül Közép-Európa továbbra is létezik, gazdaságilag növekszik és a válság ellenére azt kell mondjam, gondolok itt – nem a magyar, de mondjuk – a lengyel gazdaságra, felzárkózik. Én úgy hiszem, hogy az amerikai adminisztráció ezt érzékeli.
– Annak ellenére sikeresnek véli az Obamához írt levelüket, hogy a közép-európai amerikai stratégiában lekerült a napirendről a lengyel–cseh rakétavédelmi rendszer telepítésének kérdése?
– Amikor a levelet írtuk, biztosan tudtam, hogy ezt a rakétavédelmi rendszert át fogják alakítani. A levél egyébként csak arra hívta fel a figyelmet, hogy vigyázzunk az amerikai politika hitelességére. Az a megoldás, amit most kialakít az adminisztráció és amiről szakértőkkel is beszéltem, véleményem szerint egész Európa és Közép-Európa számára legalább olyan megnyugtató és hatékony, mint a korábbi lengyel–cseh megoldás lett volna.
– A levél és a rakétavédelmi rendszer telepítésének lefújása szinte egy időben történt.
– A súlyos hiba az amerikaiak részéről az a stílus és forma volt, ahogy ezt közölték a lengyelekkel. Szeptember 17-én, amikor éppen a Vörös Hadsereg támadásának hetvenedik évfordulójára emlékeznek. Ezt nyilván nem tudták, de tudniuk kellett volna!
– Úgy tűnik, a Fehér Ház számára most az afganisztáni helyzet jelenti a legnagyobb problémát, s láthatóan ezen keresztül méri a szövetségesek lojalitását, ki mennyivel járul hozzá a közép-ázsiai misszió növeléséhez. Egyetért Bajnai Gordon kormányfő által bejelentett, kétszáz fős felajánlás mértékével?
– A dolog lényegével igen. Ezt már csak azért is mondhatom, mert további 19 volt külügyminiszterrel – köztük a francia Védrine-nel, a német Fischerrel és az orosz Ivanovval együtt – aláírtam az Aspen Atlantic Group erre vonatkozó nyilatkozatát. Hogy ez konkrétan mit jelent az egyes államok esetében, az egy további kérdés. Hogy milyen esetleges összetételi változásokat hajt végre a magyar kormány, az részletkérdés, ezzel kapcsolatban természetesen többpárti egyeztetésre van szükség. Ami engem illet, úgy látom, a kulcskérdés az atlanti szövetség szempontjából, hogy Afganisztánban merre fordulnak a dolgok. A súlypont ugyanis, ha lassan is, de áttevődik Ázsiába. Sokat beszélünk arról, hogy hatalmas erő ma az iszlám, ám az az igazi kérdés, hogy milyen iszlám. Egy felvilágosult, toleráns iszlám – ami egyébként a túlnyomó többség –, vagy pedig egy magát iszlámnak nevező ideológiailag vezérelt, agresszív fundamentalista csoport, amely erőszakkal akarja saját rendszerét másokra ráerőltetni. A huszadik századból ismerjük, hogy ez mit jelent. Itt ezért nagy a tét. Tudom, sokan azt mondják, hogy ez az ő ügyük, nem kell ezzel foglalkozni. Messze van. De közelebb jöhet, és ha engedjük, jön is.
– A magyar vállalással kapcsolatban – amely a törvényes teljesítőképességünk határát súrolja – nem érzi úgy, hogy ezzel a balkáni jelenlétünk csökken?
– Köszönöm, hogy ezt a nagyon fontos kérdést felveti. Az egyeztetések során a Fidesz egyik alapvető feltétele az, hogy a balkáni és a koszovói jelenlétünk konkrétan semmiféle sérelmet ne szenvedjen. Nekünk a Balkán prioritás, és ebben mintha egyetértés lenne.
– Ha a balkáni jelenlétünk nem csorbul, most 340 katonával vagyunk kint Afganisztánban. Így kihasználjuk a törvényileg előírt, külföldi missziókban bevethető ezerfős létszámot. Akkor ez a plusz kétszáz fő akár egy törvénymódosítást is eredményezhet?
– A kétszáz fős növekedés nem azonnali és nem feltétlenül abszolút számban történő állandó növekedést jelent, hanem a szám- és az időtényezőkkel adott esetben lehet variálni. Ezt a kérdést ugyanakkor egyeztetni kell.
– A kormányoldal manapság igencsak nehezményezi a Fidesz külföldi kapcsolatépítéseit, ami gyengíti a magyar érdekérvényesítést. Mit gondol, külpolitikai kérdésben helyreállhat-e a korábbi konszenzus?
– A világ legtermészetesebb dolga, hogy a nagy ellenzéki pártok még akkor is aktívak a külkapcsolatok terén, ha nem állnak egy ilyen nagyon valószínű választási győzelem küszöbén. A Fidesz az elmúlt hónapokban valóban aktívabb lett a külkapcsolatok terén, amibe beletartozik Orbán Viktor szentpétervári találkozója Putyinnal. Azt már azonban az abszurd humor kategóriájába sorolom, hogy Magyarországon, magukat komolynak érző tényezők magát a puszta találkozó tényét is utólag megkérdőjelezték. Fontos, hogy Oroszországgal átlátható, stabil kapcsolataink legyenek, gondolom, a célzott külpolitikai konszenzus erre is kiterjedhet.
– Amerikai részről érzett-e bármiféle fenntartást Orbán Viktor orosz látogatásával kapcsolatban?
– Természetes dolognak tekintették, hogy egy ilyen találkozóra sor került.
– Az Egyesült Államokban hogyan viszonyulnak a Fideszhez mint leendő kormányzati tényezőhöz? Ezt csak azért kérdezem, mert a nemzetközi sajtót olvasva az embernek néha az az érzése, hogy úgy félnek önöktől, mint a tűztől…
– Ezért fontosak ezek a látogatások, mert – nemcsak jelenleg, hanem az elmúlt húsz év során is – nagyon sok torzítás, hamis, alaptalan tény terjeng a Fideszről, illetve a polgári jobbközép pártokról. A mi feladatunk, hogy ezeket megcáfoljuk és elmondjuk a valóságot, és ezt el kell mondani sokszor. Nemcsak a sajtóban, hanem az embereknek is, én most ezért találkoztam több tucat emberrel az amerikai adminisztrációban. A hamis tényeket ugyanis ki kell igazítani. Amerikai látogatásom után azt azonban elmondhatom, hogy a Fideszről alkotott kép lényegesen jobb, mint amit mi itthon hiszünk. Ez nem azt jelenti, hogy ezen nem kell továbbra is dolgoznunk…
– Ha már a munkát említette, mik lesznek a Fidesz várható külpolitikájának sarkalatos pontjai?
– Nekünk értékalapú külpolitikánk lesz, amelynek kétségkívül nagyon fontos eleme az emberi jogok védelme. Azért is fontos ez az értékszemlélet, mert egybevág az érdekeinkkel. Soha nem lesz ugyanis olyan magyar kormány, amely figyelmen kívül hagyhatja a határon túli magyar közösségeket. Ami őket illeti, minden esetben biztosítani akarjuk, ne csak az egyéni emberi jogaik, hanem a közösségi jogaik is biztosítva legyenek. Ez pedig az autonómia valamilyen formáját jelenti. Emellett fontosnak tartjuk megerősíteni az európai integrációt bizonyos területeken. Példaként, meg kell őrizni az agrárpolitikát, egy korszerűbb és hatékonyabb formában. Óriási feladat lesz, de az elkövetkezendő években ki kell építeni egy közös energiapolitikát. Igazi tartalmat kell adni a közép-európai együttműködésnek. Mi továbbra is hiszünk ebben, a jelenlegi magyar–szlovák viszonytól függetlenül. Helyre kell állítani a szó valódi értelmében a lengyel– magyar barátságot, ami elősegítheti a szélesebb közép-európai együttműködést. Ez persze nem váltja ki az európai integrációt, hanem azzal együtt, részben annak keretében érvényesül. Nemzetpolitikai szempontból sokkal markánsabb, sokkal határozottabb beszédre és tettekre van szükség. A szlovák nyelvtörvény esetében – amely nemcsak a szlovák–magyar alapszerződéssel, az európai normákkal, az európai kisebbségi jogokkal, hanem még a szlovák alkotmánynyal sem egyeztethető össze – például az lesz a feladatunk, hogy elmagyarázzuk a világnak, mi az oka – egy baloldali és egy nacionalista párt koalíciójának magyargyűlölete – és mi a célja – a szlovákiai magyar kisebbség megfélemlítése – ennek az elfogadhatatlan, abszurd, a múlt század rossz szellemeit megidéző jogszabálynak.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
