Sehol a 400 milliárd forint

Nyoma sincs a hétfőn elfogadott 2010-es költségvetésben annak a négyszázmilliárd forintos teherkönnyítésnek, amit a miniszterelnök ígért jövőre a vállalkozóknak. Az iparkamara és a vállalkozók szövetsége szerint az adóemelések a járulékcsökkentésnél sokkal többet húznak ki a zsebükből.

Annak is adnak, akinek nem kell. Tíz vállalatból csak egy gondolkodik azon, hogy esetleg uniós pályázaton vegyen részt, elsősorban a bürokrácia, a nehezen teljesíthető feltételek és a kifizetések lassúsága miatt – derül ki a Start Tőkegarancia Zrt. tegnap ismertetett felméréséből, amely az uniós pályázatokon nyertes vállalatok körében készített felmérést arról, hogy mennyire hatékony a források hazai elosztása. A válaszadók a pénzek szétaprózódását és a pályázati kiírások átgondolatlanságát bírálták, amelynek következtében olyan beruházások is megvalósulnak, amelyek önerőből is létrejöttek volna. A megkérdezett társaságok véleménye szerint a jelenleginél jóval nagyobb mértékben kellene segíteni az induló cégeket, és ki kellene szűrni azokat a vállalatokat – elsősorban a multinacionális cégeket – amelyek nem szorulnak ilyen jellegű támogatásra. További nehézség, hogy rossz az elbírálások és a kifizetések szervezése, így a beruházás teljes összegét bankhitellel, önerővel vagy előleggel kell fedezni, mégpedig hosszú ideig. A megkérdezettek nagyon magasnak találták a pályázatírásra fordított költségeket is, amelyek a támogatás öt-tíz százalékát is elérhetik.

A vállalkozók érdek-képviseletei sehol sem találják azt a négyszázmilliárd forintot, amiről Bajnai Gordon kormányfő a költségvetés hétfői elfogadása után azt állította, hogy jövőre ennyivel több pénz marad a hazai cégeknél, sőt számításaik szerint az adóemelések miatt az egyenleg inkább mínuszban lesz. Állításuk szerint ezt támasztja alá, hogy míg a cégek társasági adójából idén 418 milliárd forintra számít a Pénzügyminisztérium (PM), addig jövőre ugyanebből az adóból 609,3 milliárd forintos befizetést, vagyis csaknem kétszázmilliárd forintos növekményt írtak elő. A kormányfő által említett teherkönnyítés a költségvetés összesített számai alapján sem rajzolódik ki. A gazdálkodó szervezetek befizetései idén várhatóan 1031,9 milliárd forintot tesznek ki, míg jövőre ugyanezen a soron 1063,9 milliárd forintos bevétel szerepel.
Lapunk kedden a Miniszterelnöki Hivataltól és a pénzügyi tárcától is megkérdezte: milyen tételekből áll össze a bejelentett négyszázmilliárd forintos megtakarítás. A kancellária kérdésünkre nem válaszolt, és a PM is elzárkózott a részletek ismertetésétől. A szaktárca válaszában csak annyit közölt, hogy a kérdéses összeg főként a foglalkoztatást terhelő adó- és járulékcsökkentésekből áll össze.
Másképp látja a helyzetet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: álláspontjuk szerint ugyanis az eva kulcsa, az áfa, a jövedéki adó és a társasági adó növelése, valamint a minimálbér növekedése idén és jövőre még akkor is százmilliárd forintot vesz ki a vállalkozások zsebéből, ha ebből levonjuk a járulékcsökkentések terhét. A kamara korábban közölt számításai szerint a megnövekedett hitelkamatok is rontják a mérleget, ráadásul a válság miatt beállt kereslet-visszaesés nyomán 1200 milliárd forinttal kevesebb összbevétele lesz a hazai vállalatoknak.
– Sajátos matematika alapján számolnak a minisztériumban. A béren kívüli juttatások utáni adók megemelése, az áfakulcs növekedése és a fogyasztási adók növelése ugyanis több helyen meglékeli a vállalkozók kasszáját – fogalmazott lapunknak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Szövetségének (VOSZ) főtitkára arra is figyelmeztetett, hogy a cégeket érintő minimálbér és szakmunkás minimálbér mértékéről csak a költségvetés elfogadása után, kedden született megállapodás, így az ebből fakadó pluszterheket nem is lehetett előre kalkulálni. – Ezt a megemelt összeget abban a gazdasági helyzetben is ki kell fizetni a munkáltatóknak, amikor drasztikusan lecsökkentek a bevételek – fűzte hozzá. Dávid Ferenc szerint a teátrális bejelentések helyett inkább a Széchenyi-kártya kamattámogatását kellett volna megnövelni, mivel jelenleg csupán egy százalékkal segíti az állam a cégek hitelkamatainak törlesztését. A főtitkár szerint amíg az elosztórendszerek átalakítása nem történik meg, addig nem is juthat több pénz a vállalkozóknak.