Lemaradva. Hazánknál jóval fontosabb posztokat kapott térségünk többi országa: a cseh Stefan Füle a bővítésért, a román Dacian Ciolos a mezőgazdaságért, a bizottsági alelnöknek is jelölt szlovák Maros Sefcovic az intézményes kapcsolatokért, a lengyel Janusz Lewandowski a költségvetésért, míg a szlovén Janez Potocnik a környezetért felel majd. (L. I.)
*
Válogatott névsor. José Manuel Barroso bizottsági elnök az új biztosok névsorának kihirdetése előtt azt hangoztatta, hogy a tagállamok „nagyon jó jelölteket” küldtek a brüsszeli bizottságba. Kovács László utóda a litván Algirdas Semeta lesz az adó- és vámügyi biztos posztján. A svéd Cecilia Malmström kapja a belügyi területet, a luxemburgi Viviane Reding az alapjogokkal, köztük a kisebbségek jogaival is foglalkozó igazságügyit. Németország Günther Oettingerszemélyében az energiaügyi biztosi posztot kapja meg. Ezt a területet eddig a lett Andris Piebalgs vitte, aki most a humanitárius segítségnyújtásról leválasztott fejlesztési tárcát kapja. Antonio Tajani, az olaszok eddigi közlekedési biztosa lesz az ipari biztos. A holland Neelie Kroes a digitális társadalom fejlesztésére fordítja ezentúl a figyelmét. Az észt Siim Kallas közlekedési biztos lesz. Az osztrák Johannes Hahn kapja a regionális politikai portfóliót, amelyet Magyarország is szeretett volna megszerezni. Rumjana Zseleva, az eddigi bolgár külügyminiszter lesz a „nemzetközi együttműködés, humanitárius segítség és válságkezelés” elnevezésű tárca felelőse. A máltai John Dalli lesz felelős az egészségügyért és a fogyasztóvédelemért, a görög Maria Damanaki a hajózási és halászati ügyekért, az ír Maire Geoghegan-Quinn pedig a kutatásért és innovációért. (MTI)
A budapesti kormány által az ellenzék teljes kizárásával jelölt Andor László – egy neomarxista elméleti lap főszerkesztője – a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi integrációért felel majd, amely feladatkör nagyrészt megegyezik a szocialista cseh Vladimir Spidla biztos jelenlegi területével.
Bajnaiék azzal számoltak, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatótanácsában „gazdag tapasztalatokat” szerzett Andor vagy a hatalmas uniós forrásokat elosztó regionális tárcát kapja, vagy – ha az nem sikerül – ő felel majd a bankokért, amelyről még tegnap, a kinevezés napján is több nagy brit lap azt írta, várhatóan kiveszik a francia Michel Barniert kiszemelt posztjából. Nem vették: Barroso London ellenében döntött úgy, hogy a jobboldali Barnier a rendkívül fontos belső piac mellett megkapja az uniós pénzügyi szolgáltatások területét is.
Ami Andor László biztosi posztját illeti, Szájer József, az Európai Unióban helyet foglaló magyar néppárti küldöttség elnöke lapunk azon kérdésére, hogy Andor beígért pozíciója súlyát miként vetné össze az adóügyekért és vámunióért felelős, most távozó Kovács László biztos feladatkörével, a képviselő, miután az európai politikai kultúrával ellentétesnek nevezte Andor konzultáció nélküli kijelölését, azt felelte: Kovács teljesen jelentéktelen posztjától Andoré abban különbözik, hogy az ideológiával felpuffasztható.
*
A második Barroso-csapatban a két csúcsposztot a bizottsági elnök két bizalmasa, a radikális baloldali spanyol politikából származó Joaquín Almunia és a finn liberális Olli Rehn kapja. A jelenlegi pénzügyi biztosi posztját – ahol Almunia a brit Financial Times szerint is Gyurcsányt segítette – most Ollie Rehn veszi át, aki öt éven át az unió bővítéséért felelős biztos volt. Ugyancsak kis ország küldötte kapta a kereskedelmi tárcát: Karel de Gucht volt belga külügyminiszter tárgyal majd az unió nevében a kereskedelemről világszerte, így a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) is, és így súlyos szava lesz a dömpingellenes intézkedésekben.
Szintén kis országé, Dániáé lett az újonnan létrehozott éghajlati poszt is, amelyet Connie Hedegaard újságírónő kapott, néhány nappal a koppenhágai éghajlati világcsúcs előtt. Kapott, azzal a feltétellel természetesen, hogy – akár a bizottság többi tagját – a meghallgatásukon az Európai Parlament képviselői Barroso döntéseit elfogadják.
Nagy országból, Nagy-Britanniából küldték Catherine Ashtont, jókora adag vajjal a füle mögött, ugyanis az 53 éves „vörös bárónő” – akinek az EU fő külügyesévé történő kinevezésében egy bő héttel ezelőtt a tagországok vezetői állapodtak meg Brüsszelben – a hidegháború idején egy olyan leszerelési kampány aktivistája, sőt pénztárosa volt, amelyet a szovjetek pénzeltek. Ashton Barroso mostani csapatában a kereskedelemért felelős biztos, de diplomáciai tapasztalata nincs. Sajtója katasztrofális: a tegnap hazájában megjelenő, globális brit hetilap, az Economist az unió fő emberének választott Van Rompuyjel együtt „középszerű egérnek” nevezte, akikkel az unió a világszínpadon kinevetteti magát. És akik kinevezésével – ez a hetilapnak a témában írt három cikke lényege – az Európai Unió mert szánalmasan kicsi maradni.
A december elsejével életbe lépő lisszaboni szerződés szerint kinevezendő biztosok várhatóan 2010 februárjában foglalják el helyüket. Tagjai közül 13-an ismételnek. A kilenc női biztosból három alelnök lesz. Az alelnökök száma hét. A biztosok mandátuma 2014 október 21-ig tart.
A névsort kihirdető sajtótájékoztatón Barroso elmondta: tisztában van azzal, hogy egyes jelöltek volt kommunista országokból érkeztek. Leszögezte: minden jelölttel elbeszélgetett, és valamenynyiük esetében meggyőződött arról, hogy eddigi tevékenységük semmilyen problematikus elemet nem tartalmaz. Nem zárta ki, hogy európai parlamenti meghallgatásukon egyes jelölteknek a kommunista múlttal kapcsolatos kérdésekre is válaszolniuk kell, de nem tart attól, hogy ez bármelyikük esetében problémákat vetne fel.
