Bajban a kalapácsvetés?

Tíz évvel ezelőtt megkérdezték Zsivótzky Gyulát, a mexikóvárosi olimpia kalapácsvető-bajnokát, mit hoz a XXI. század kalapácsvetése. A kérdés azért vetődött fel, mert e magyar sikerszám – veszélyessége miatt – lassan kiszorul a különböző viadalokról. Zsivótzky akkor így válaszolt: „Bárhogy is változik a szabály – nehezebb súly, rövidebb nyél, vagy mindkettő együtt –, a cél az, hogy ami ma a nyolcvan méter, az körülbelül hatvan méter legyen.”

Mi a helyzet a változtatás terén ma? – kérdeztük Eckschmiedt Sándort, a TF Atlétika Tanszékének oktatóját, egykori kalapácsvető magyar bajnokot.
– Méréseket és számításokat végeztünk erre vonatkozóan még 2000-ben a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) megbízásából. Többen vettünk részt a munkában, de négyünknek jutott fontosabb szerep. Rajtam kívül Zsivótzky Gyulának, Mecseki Attila fizikusnak, aki szintén kalapácsvető volt, és a TF Biomechanikai Tanszéke egyik tanárának, Szilágyi Tibornak. Úgynevezett haladó-forgómozgással dobják a kalapácsot oldalt, illetve hátrafelé. Ily módon nehezebb a kívánt irányba dobni, mint például a gerelyt, ugyanakkor viszonylag nagy a dobástávolság. Ebből adódik, hogy a kalapácsvetés balesetveszélyesebb, mint bármelyik atlétikai dobószám. Érthető, hogy rendszerint a többi versenyszám előtt vagy után, esetleg más helyszínen rendezik meg. Ez a körülmény jelentősen csökkentheti a nézettségét, népszerűségét. A mai védőhálómonstrum sem látja el tökéletesen a funkcióját, arról nem beszélve, hogy nyomasztóan hat a kalapácsvetőre, és riasztóan a nézőkre is. Persze más problémákat is okoz. A versenyszám ma már, a jobbak számára, 60x120 méteres területet igényel. Ez pedig nagyon megdrágítja a versenyzők mindennapi edzésmunkáját, veszélyezteti e nagy hagyományú, értékes és látványos atlétikai szám fennmaradását.
– Mi hát akkor a megoldás?
– Olyan versenyfeltételeket kell teremteni, amelyek csak kisebb dobástávolságok elérését teszik lehetővé. Ennek több módja van. Közülük mi a kalapács jelenlegi méreteinek a megváltoztatását, súlyának a növelését, illetve hosszának a csökkentését választottuk.
– Mire alapozták ezt?
– Videofelvételeket készítettünk három oldalról a különböző súlyú és hosszúságú kalapácsokkal végzett dobásokról, és számítógépes elemzésnek vetettük alá őket.
– Milyen eredményt kaptak?
– Megadtuk azokat az új kalapácsméreteket – szersúly, szerhossz – 40-45 métertől 65-70 méterig, ötméterenkénti teljesítménysávokban, amelyekkel a jelenleg szabályos szerrel és a jelenlegi világcsúccsal (86,74 m) egyenértékű teljesítményt lehet elérni. Az eredményeket táblázatba foglaltuk, és magyarázó szöveggel, részeredményekkel, fényképfelvételekkel kiegészítve, magyar és angol nyelven elküldtük megrendelőinknek, a nemzetközi szövetségnek.
– Mi volt a válasz?
– A hallgatás. Még arra sem méltattak bennünket, hogy visszajelezzék, megkapták a tanulmányunkat. Az IAAF-nek az lett volna a feladata, hogy kiválassza azt a célszerű teljesítményzónát, amelybe a leendő világcsúcsokat kívánja, és azt a kalapácsméretet, amelyet az adott teljesítménysávban javasoltak közül a legjobbnak ítél.
– Milyen visszhangja volt a kalapácsméret megváltoztatására irányuló javaslatnak idehaza?
– A szombathelyiek ellenezték, viszont a városban rendezett nemzetközi kalapácsvető-konferencia résztvevőinek a fele támogatta. Az ellenzők nem értették meg a lényeget, azt, hogy az új méretű kalapáccsal is azok maradnának a legjobbak, akik a jelenlegivel is az élen állnak, és hogy a kalapácsvetés kizárólag az elérhető dobástávolság csökkenése esetén maradhat fenn. Az ellenzők rövidlátásán sokat keseregtünk Zsivótzky Gyulával.
– Mi várható a jövőben?
– A kalapácsvetés fennmaradásáért már csak ketten küzdünk, Mecseki Attilával. Nem adjuk fel! Készül az IAAF-nek címzendő újabb „csomag”. Ugyanis újabb vizsgálatokkal, mozgáselemzésekkel is megerősítettük korábbi állításainkat, nevezetesen, hogy az általunk javasolt kalapácsméretekkel és a jelenleg szabályos méretű kalapáccsal végzett dobások esetében, az utolsó forgások sebessége között nincs szignifikáns különbség. Így az általunk javasolt rövidebb, nehezebb kalapáccsal is azok lennének a legjobbak, akik a jelenleg szabályos méretűvel – akár 30 méteres dobástávolság-csökkenés mellett is.