Bevándorlók Ukrajnába

Az illegális bevándorlók számának jelentős növekedésére számítanak Ukrajnában, miután január 1-jén életbe lépett az Európai Unióval aláírt toloncegyezmény. A 2007-ben aláírt dokumentum szerint Ukrajna köteles visszafogadni mindazokat a személyeket, akik a területén keresztül jutottak be az uniós országokba.

A toloncegyezmény életbelépésével kapcsolatban megjelent elemzések szerint Ukrajnának minden esélye megvan arra, hogy az elkövetkező években a főképpen az afrikai és ázsiai országokból érkező illegális bevándorlók gyűjtőhelye legyen. Ezt az álláspontot képviseli például a migráció kérdéseinek egyik elismert szakértője, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia osztályvezetője, Olekszij Poznyak is, aki szerint Ukrajna már a toloncegyezmény életbe léptetése nélkül is évről évre nehezebb helyzetbe került. Egyfelől azért, mert az EU-tagállamok határaik megerősítésével mind nehezebbé teszik a hívatlan vendégek bevándorlását, másfelől pedig a muzulmán országok lakosaival szembeni hangulat radikalizálódása is egyre vonzóbbá teszi Kelet-Európát. S tovább súlyosbítja a helyzetet az is, hogy a régióban szinte Ukrajna az egyedüli olyan ország, amely még ma is félvállról kezeli a kérdést. 2006-ban például a migráció problémájával foglalkozó állami bizottságot is felszámolták, s továbbra sincs toloncegyezmény Oroszországgal, jóllehet közismert tény, hogy a bevándorlók 80 százaléka az ukrán–orosz zöldhatáron keresztül érkezik az országba.
Egyes értékelések szerint 2010 folyamán az EU-országokból akár 150 ezer személyt is visszatoloncolhatnak Ukrajnába. A határőrség szakértői viszont 4 ezer főre becsülik az országba visszaérkező személyek számát, noha ez is komoly gondot, mintegy 3 millió dolláros kiadást jelent majd. Az EU ugyan 30 millió euróval járul hozzá a toloncegyezmény gyakorlati alkalmazásához, ám ezt a pénzt Ukrajna csak a bevándorlók elszállásolásának biztosításra használhatja fel. A belügyminisztérium szerint erre a célra három, az egykori szovjet hadsereg tulajdonában lévő laktanyát újítanának fel az EU-val határos megyékben, így Kárpátalján is.
Politikai elemzők az EU-val megkötött toloncegyezményt Ukrajna újabb, a nemzetközi porondon elszenvedett látványos vereségének tartják. A szerződés megkötésével ugyanis Brüsszel szinte teljes egészében Ukrajnára hárította át az illegális bevándorlókkal kapcsolatos problémákat, amelyeknek átvállalásáért cserébe a vízumrendszer egyszerűsítését ígérte Kijevnek, ám ebből egyelőre semmi nem lett. Annak ellenére, hogy szakértők szerint a megállapodás előkészítése során a külügyminisztérium az EU-tagságon kívül szinte minden mást kialkudhatott volna Brüsszeltől, amely minden árat hajlandó lett volna vállalni a megállapodás létrejötte érdekében.