Csendben legálissá tették a vérfertőzést

Sem a kormány, sem a sajtó nem szólt róla bővebben, hogy 2009. július 1-jén hatályba lépett a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2009. évi XXIX. törvény, de arról különösen nem, mit is tartalmaz az. A bevezetőben szeretném határozottan kijelenteni, hogy írásom nem az azonos nemű élettársak ellen szól – már csak azért sem, mert az ő alkotmányos jogaikat is bőven sérti a törvény. Írásom a jelenlegi kormánykoalíció teljes jogi tudatlanságán alapuló joggyakorlatát kívánja egy hatályos törvényen keresztül bemutatni. A törvény előzménye, hogy az Országgyűlés 2007-ben törvényt hozott a bejegyzett élettársi kapcsolatról, amelyet az Alkotmánybíróság megsemmisített, s felhívta a törvényhozót, hogyan küszöbölje ki az alkotmányellenességet. A kormányzati többség teljes mértékben figyelmen kívül hagyta az Alkotmánybíróság határozatát, viszont az új törvénnyel az eddigi alkotmánysértéseken túl újabbakat is elkövetett.
Az Alkotmánybíróság határozata szerint a bejegyzett élettársi kapcsolat önmagában nem alkotmányellenes – azonos nemű élettársak esetén sem –, viszont a házasság és a család védelme (alk. 15. paragrafus) nem teszi lehetővé, hogy a házassággal és családdal azonos súlyú intézményt hozzanak létre. Ebből következően differenciálni kellett volna a házastársaknak és az élettársaknak megadható jogok között. Ez nem történt meg, hanem a családjogi törvény (csjt.) és a polgári törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó rendelkezését teljesen átalakítva, a házastárssal szinte teljesen egyenjogúvá tették a bejegyzett azonos nemű élettársat (kivéve a közös gyermekké fogadást, a névviselést és az emberi reprodukcióra vonatkozó eljárást). Jellemző a törvényalkotó teljes cinizmusára, arra, hogy semmibe veszi az Alkotmánybíróság döntését, hogy az új törvény 3. paragrafusában szinte szó szerint megismétli a megsemmisített törvény rendelkezéseit.
Mi következik mindebből, s az új törvény többi rendelkezéséből? A bejegyzett azonos nemű élettárs a volt házastárssal azonos helyzetű törvényes örökös a szerzeményi és az ági vagyon tekintetében. Továbbá, mivel a házastársra vonatkozó szabályok vonatkoznak rá, érvényesítheti a lakáshasználatra vonatkozó jogait a kapcsolat megszűnése esetén (esetleg a leszármazókkal szemben!), sőt az elhunyt élettárs esetleges volt házastársával szemben kérheti a korábbi házasságból származó gyermekek nála való elhelyezését, és gyermektartásdíjat igényelhet a vér szerinti szülőtől. A törvény ugyanis csak a közös gyermekké fogadást zárja ki, azt azonban nem, hogy az azonos nemű élettársnál lehessen elhelyezni a korábbi házasságból született gyermeket.
Így az azonos nemű élettárs élettársának elhunyta esetén gyermekelhelyezési pert indíthat a vér szerinti szülő ellen. Nem kizárt, hogy a bíróság nála helyezi el a gyermeket, hiszen a törvény szerint házastársi státusa van! Ha a vér szerinti szülő felügyeleti jogát megszüntették, az azonos nemű élettárs gyámnak is kijelölhető. Ezen esetekben a vér szerinti szülőnek tartásdíjat kell fizetnie az azonos nemű élettársnak, akinél a gyermek elhelyezésre került. Ekkor az elhunyt élettárs gyermekei esetleg egy számukra ismeretlen személy gondozása alá kerülnek, aki „alanyi jogán” azonnal újra bejegyzett élettársi kapcsolatot köthet újabb azonos neművel. (Akkor miért nem lehet örökbe fogadni, s művi megtermékenyítést végezni? Ez lesz a következő követelés.) Továbbá: a bejegyzett azonos nemű élettárs gondnokság alá helyezést kezdeményezhet, s gondnokká kijelölhető. Az új Ptk. kapcsán néhányan kifogásolták a gondnokság intézményét az időnkénti visszaélések miatt (például jogtalanul rendelkeznek a gondnokolt vagyonával). Ennek ellenére a fenti jogszabály bővíti a lehetséges gondnokok körét.
A bejegyzett azonos nemű élettárs – többek között – özvegyi nyugdíjra lesz jogosult, amelyet minden biztosított járulékából fizetnek, őt illeti meg a temetési segély, az utolsó havi nyugdíj – szemben a többi törvényes örökössel. A törvény diszkriminatív a különnemű élettársakkal szemben. Az Alkotmánybíróság – általánosságban helyesen – azt állapította meg, hogy a különnemű élettársak házasságot köthetnek, így megszerezhetik a házastársi státust. Konkrétan azonban méltányolható személyes indok lehet a házasságkötés elmaradására, hogy idős emberek házastársuk elhunyta után azért nem kötnek újabb házasságot, csak tartalmas élettársi kapcsolatot, mert ezzel özvegyi nyugdíjukat, s esetleg megélhetésük alapját vesztik el. Az új törvény semmi jogot nem ad a külön nemű élettársaknak.
A példákból látható, hogy a törvényalkotó teljesen átalakította a hatályos Ptk. és a csjt. házastársakra vonatkozó rendelkezéseit, és a bejegyzett azonos nemű élettársi kapcsolatot lényegében egy szintre emelte a házassággal. A törvény részletezi – az Alkotmánybíróság korábbi döntésének megfelelni törekedvén – a módosuló jogszabályokat. A házasság érvénytelensége körében azonban csak a csjt. 7. paragrafusát említi.
Ebből következik, hogy azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolata esetén nem érvényesülnek a csjt.-ben megjelölt további érvénytelenségi okok, sőt a bejegyzett kapcsolatot sem lehet érvénytelenné nyilvánítani. Ennek alapján például apa a fiával, anya a lányával, testvér a testvérrel bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthet. Ezzel a törvényhozó szembehelyezkedik a Btk. vérfertőzés tilalmáról szóló szabályával, viszont ezt a tilalmat nem helyezi hatályon kívül. Sőt a nagybácsi unokaöccsel, nagynéni az unokahúggal is bejegyeztetheti kapcsolatát!
A törvény teljesen kaotikus helyzetet teremt a jövendő jogalkalmazás számára. Kiindulópont, hogy a hatályos Ptk. a közeli hozzátartozók körébe sorolja a házastársat, s a hozzátartozók körébe az élettársat. Jelen törvény azonban érthetetlen módon nem érinti ezt a megkülönböztetést, így megmarad a házastárs közeli hozzátartozó, illetve az élettárs hozzátartozó szerinti megkülönböztetés. Ráadásul az új törvény lehetővé teszi a különnemű élettársak nyilvántartásba vételét is, anélkül, hogy bármi konkrét jogot adna. Ezek után honnan tudja a jogalkalmazó, hogy amikor a törvények hozzátartozót, közeli hozzátartozót említenek, kit kell alatta érteni; a bejegyzett azonos nemű, vagy a nyilvántartott különnemű élettársat?
Mindezekből következik, hogy a jövőben konkrét ügyekben a jogalkalmazók a legteljesebb zűrzavarban lesznek, ha a hozzátartozó, a közeli hozzátartozó, a bejegyzett azonos nemű élettárs vagy a nyilvántartott élettárs fogalmával találkoznak, mindezt tetézve azzal, hogy lehetnek be nem jegyzett azonos nemű és nyilvántartott különnemű élettársak is. A hozzátartozói minőség körüli káoszt az teszi teljessé, hogy a jelen törvény csak a csjt. 7. paragrafus (1) bekezdés esetén állapítja meg a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenségét. Ebből következik, hogy a bejegyzett élettársnak érvényesen lehet be nem jegyzett azonos nemű, illetve nyilvántartott ellenkező nemű élettársa vagy ellenkező nemű élettársa. Így a hatályos magyar jogban négy különböző jogi helyzetű élettárs létezik. Az is következik ebből, hogy a hatályos jog csak a kettős házasságot és a kettős bejegyzett élettársi kapcsolatot tiltja. Ezért a bejegyzett azonos nemű élettárs mellett legálisan akár életközösségi kommuna is létesíthető a többi élettársból korlátlan számban.
S most nézzük, hogyan sérti a hatályos törvény az azonos nemű élettársak jogait! Az adatvédelmi törvény a szexuális életre vonatkozó adatot a különleges („szenzitív”) adat körébe sorolja. Itt az adatok kezelésére, továbbítására különleges védelmi szabályok vonatkoznak, ezért ezek kezeléséhez az érintett személy kifejezett hozzájárulása szükséges. (Értelemszerűen arról szóló tájékoztatással, ki, milyen szerv férhet hozzá az adatokhoz.) Jelen törvény az adatvédelmi törvényhez való kapcsolódást egyáltalán nem szabályozza. Munkahelyen akkor közölni kell a házastársa vonatkozó adatok között – mert házastársi státusba került az azonos nemű élettárs! – a bejegyzett élettársi kapcsolat tényét, s az élettárs adatait? Ezt minden adatlapon, önéletrajzban meg kell adni? A sajtó szabadon írhat arról, ki kivel él bejegyzett élettársi kapcsolatban? Erre bármely nyilvános előadáson hivatkozni lehet? Ez nem sérti a jó hírnevét senkinek? Nem vette észre senki, hogy a hatályos Btk. több bűncselekmény esetében a „fajtalankodás” jogi szakszót használja?
Mindezek miatt jelen sorok írója az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a hatályos törvény nemcsak a házasság és a család védelmének elvét sérti, hanem az örökléshez, az adatvédelemhez, az ifjúság védelméhez való jogot is, diszkriminatív a különnemű élettársakkal szemben és sérti a jogbiztonságot. Hozzátettem még, hogy kérem az érvényesen kihirdetett, de még hatályba nem lépett új Ptk. vonatkozó rendelkezéseinek megsemmisítését is, mert a törvényhozó a fenti jogszabályt teljes egészében beépítette az új Ptk.-ba.
Kíváncsian várom az Alkotmánybíróság döntését.

A szerző tanszékvezető, egyetemi tanár