Életének 89. évében elhunyt Köpeczi Béla akadémikus, művelődés- és irodalomtörténész, egykori művelődési miniszter, az MSZMP korábbi kulturális funkcionáriusa, a hazai könyvkiadást cenzúrázó Kiadói Főigazgatóság vezetője.
1921-ben látta meg a napvilágot a kevert nemzetiségű, magyar– szász–román lakosságú Nagyenyeden. Útja szinte egyenesen vezetett a kolozsvári református kollégiumon, a Pázmány Péter tudományegyetem francia–olasz–román szakán, a kiemelkedő képességű hallgatókat összefogó Eötvös Collegiumon és a Sorbonne-on át a kutatói pályáig. Vezette a francia tanszéket, 1967-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1976-ban rendes tagjává fogadták. 1970–1971-ben az MTA főtitkárhelyettese, 1971–1972-ben megbízott főtitkára, majd 1972–1975-ben főtitkára volt. 1988 után a Hungarológiai Tanács, 1989-től 1998-ig pedig a Magyar UNESCO Bizottság elnöki tisztét töltötte be. Sokoldalú tudós volt, összegző, az összefüggéseket átlátó, s megbízható pontossággal visszaadó elme. Csaknem félszáz önálló vagy társszerzőként jegyzett kötete jelent meg magyarul és több európai nyelven, irányítása alatt folytak a Minerva nagy képes enciklopédia I–IV., a Világirodalmi kisenciklopédia I–II., valamint az Erdély története I–III. (1986) szerkesztési munkálatai.
Gyorsan felívelő pártkarrierje 1952-ben indult, hamarosan bizalmi állást kapott, a könyvkiadást rövid pórázon tartó Kiadói Főigazgatóság elnökhelyettesévé, majd elnökévé nevezték ki. Hasonló feladatot töltött be a hatvanas években az MSZMP Központi Bizottságának kulturális osztályvezetőjeként is: részt vett a börtönből szabaduló Déry Tibor „megdolgozásában”, Csoóri Sándor, Simon István és az Új Írás című folyóirat megfenyítésében. A Kádár-korszak végén művelődési miniszter volt. Ellentmondásos tevékenységét jól jellemzi, hogy miniszterként akkor tiltotta be az Advent a Hargitán bemutatását, amikor a Ceausescu-féle Románia heves támadását kiváltó, egyébként nagy nemzetközi elismerést szerző háromkötetes Erdély történetének útját egyengette. Az utóbbi időben visszavonultan élt. Temetéséről később intézkednek.
Százéves lett a színészóriás, honnan ismerős?















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!