Tárgyalnak a VMSZ-SZel. Csillapodni látszik a koalíciós feszültség Szerbiában és a Vajdaságban, amelyet az váltott ki, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) mind a köztársasági, mind pedig a tartományi képviselőházban a költségvetés ellen szavazott. A Demokrata Párt vezetőinek nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy rövidesen tárgyalásokkal rendezik a kérdést, s marad a közös kormányzás minden szinten. Ha másutt nem is, de a szerb Szkupstinában nagy szüksége van a demokraták vezette kormánykoalíciónak a VMSZ négy szavazatára. (S. I.)
(Újvidék)
Persze szempont kérdése, hogy ez idő alatt ki kit utasított el, ám annyi biztosan igaz, hogy Belgrád tavaly jelentős lépéseket tett az EU felé – ilyen lépés a schengeni vízumkényszer brüsszeli feloldása és a szerb csatlakozási kérelem stockholmi átadása (pontosabban: a jelentkezés a tagjelölti státus elnyerésére) – amelyek eredményeit már az idén látni fogják. Mégpedig hamarosan.
Az Európai Unió belgrádi missziójának berkeiből ugyanis olyan jelzések érkeznek a szerb vezetéshez, hogy már január folyamán napirendre kerülhet Szerbia csatlakozási kérelme. Akkor üléseznek a külügyminiszterek, s Spanyolország, az EU új soros elnöke felvetheti Szerbia tagjelöltségének kérdését. Ám ez csak egy hosszabb folyamat kezdete. Vincent Deger, a belgrádi EU-delegáció vezetője szerint a csatlakozási tárgyalások 3–7 évig eltarthatnak. Jó, illetve jobb esetben. Ennek időtartama lényegében Szerbiától függ.
Az uniós diplomata részletezte a más országok példáiból már jórészt ismert procedúrát. Több mint kétezer kérdésből álló íveket küldenek el Belgrádba, amelyekre Szerbiának válaszokat kell adni. Ezeknek a válaszoknak az értékelését követően alakítja ki az Európai Bizottság a véleményét, hogy Szerbia kész-e a csatlakozási tárgyalásokra, s erről a véleményéről igyekszik majd meggyőzni a tagállamokat. Erre nem kellene egy évnél több időt fordítani, véli Deger. Ha valamennyi uniós ország egyetért, akkor tehetik csak meg a következő lépést, ez pedig a tagjelöltség megadása, amit a csatlakozási tárgyalások követnek. Hogy ennek végére járnak-e a kincstári optimizmussal remélt 2014-ig, azt most nehéz lenne megjósolni. Szerbia bizakodó, s nagy reményeket fűz a spanyol elnökséghez, különösen azt követően, hogy Miguel Ángel Moratinos külügyminiszter kijelentette, hogy a spanyol elnökség prioritásnak tekinti a Nyugat-Balkánt. Spanyolországot egyébként is Szerbiában újabban az ország nagy barátjának tartják, főleg a Koszovóval kapcsolatos álláspontja miatt.
Az EU-csatlakozás kérdésében a szerb belpolitikai színtéren is jelentős a változás. A legerősebb ellenzéki párt, a Szerb Haladó Párt vezetője, Tomiszlav Nikolics egyértelműen és keményen az EU mellett tette le a garast e kérdésben, egyetértve a kormánnyal.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!