A benzin négy, a gázolaj három forinttal lesz drágább literenként holnaptól – értesült a Holtankoljak.hu. Ezzel a szakportál várakozásai szerint a 95-ös benzin átlagára 317, a dízelé 297 forint körül alakul – vagyis nagyjából annyiba kerül majd, amennyibe 2008 nyarán, a történelmi maximum idején. Az üzemanyagok drágulása ismét ráirányította a figyelmet a benzinturizmusra. Nem véletlenül, hiszen a hazaihoz képest az összes szomszédos államban olcsóbbá vált az üzemanyag.
*
Így például Ausztriában is érdemesebb tankolni, hiszen az osztrák autóklub, az ÖAMTC tegnapelőtti árakat tartalmazó adatai szerint – és az euró tegnapi jegybanki középárfolyamával számolva – a legdrágább 95-ös benzin literje is 290 forint körüli összegért kapható odakint. Nem beszélve Romániáról, ahol a Magyar Autóklub nyilvántartása 250 forint körüli benzin- és 240 forintos gázolaj-árat jelez. A legnagyobb különbség Ukrajnában tapasztalható, itt közel 175 forint a benzin literje és 144 forint a dízel üzemanyagé. De az MTI tudósítója Horvátországban és Szlovéniában is tapasztalt a hazai átlagnál 20-30 forinttal olcsóbb árakat.
A különbségek ellenére eddig még nem érkeztek hírek arról, hogy tömegesen indulnának neki a határnak a magyar autósok üzemanyag-vásárlás céljából. Ez nem is csoda, ugyanis hazánkon belül is találhatunk akár húszforintnyi eltérést is az egyes kutak árai között. A legolcsóbb kút a Holtankoljak.hu szerint például 294 forintért adja most is a 95-ös literjét. Nem észlelt nagy forgalmat az MTI tudósítója sem, aki a határ menti horvát és a szlovén kutakat kereste fel. A példaként felhozott muracsányi (Horvátország) INA-kúton például átszámítva 285 forintért lehet tankolni egy liter 95-öst. A benzinkutasok azt mondták: egyelőre kevés magyar autó tankolt náluk az elmúlt napokban. A magyar áremelés után viszont a szlovén kutak is olcsóbbá váltak – írja a távirati iroda. Az árak az egész országban szinte azonosak, így itt is egy liter 95-ös benzinért 1,116 eurót (301 forintot), a gázolajért pedig 1,054 eurót (284 forintot) kell fizetni.
A közeljövő hazai áralakulására elsősorban a forint árfolyama és a jegyzésárak változása lehetnek hatással. A megszokottnál hidegebb észak-amerikai tél máris nyolcvan dollár fölé hajtotta a hordónkénti olajárat. Ez a drágulás pedig, hacsak nem erősödik a forint a dollárhoz képest, a jövő héten megjelenhet a magyar kiskereskedelmi üzemanyagárakban is, tehát a drágulás tovább folytatódhat.
– A közúti fuvarozók kihasználják, hogy a környező országokban olcsóbb az üzemanyag – jelentette ki lapunk megkeresésére Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára. Hozzátette, 2009 novemberében már levélben fordultak Oszkó Péter pénzügyminiszterhez, amelyben tiltakoztak a jövedéki adó uniós minimumot meghaladó mértékű emelése ellen. Mint a főtitkár elmondta, ha bevezetnék a kereskedelmi gázolajárat, akkor a fuvarozók visszaigényelhetnék a jövedéki adónak az EU által szabott minimális szintet túllépő részét. Az erről szóló kérelmet a Pénzügyminisztérium tavaly június végén nyújtotta be az Európai Bizottságnak, ám azóta semmilyen előrelépés nem történt. Mindez január 1-je óta komoly terhet jelent, mivel az üzemanyagok 40-45 százalékát teszik ki a szállítási költségeknek. Dittel Gábor közölte, a fuvarozóvállalatoknak vélhetőleg 10-15 százalékkal kell majd emelniük a szolgáltatásuk tarifáját. Márpedig ez várhatóan februártól tovább gyűrűzik majd a többi iparágba is.
A sütödéknél például a költségek mintegy 27 százalékát teszik ki az energiához, s azon belül az üzemanyaghoz kapcsolódó kiadások. Werli József, a Magyar Pékszövetség főtitkára lapunknak elmondta, januárban még várhatóan nem drágul a kenyér. Az üzemanyagok drágulása, illetve az egyéb költségek növekedése viszont véleménye szerint mindenképpen a pékáruk árának emelkedését vetíti előre az év első negyedében.
Nem várható ugyanakkor drágulás a fővárosi taxitársaságoknál. Mint Dudás Zoltán, a Főtaxi taxiüzletágának vezetője a Magyar Nemzetnek kifejtette, ennek oka, hogy a cégek már elérték a budapesti önkormányzat által szabott maximális tarifát. Hozzáfűzte, ez a szint tíz éve változatlan, ám Dudás Zoltán szerint szeptemberig biztosan nem lehet arra számítani, hogy változik az ezt szabályozó rendelet. Dudás Zoltán megjegyezte, vidéken csak kevés helyen létezik maximált tarifa, így ott gyakorlatilag a piac alakítja majd a viteldíjak változását.
A jövedéki adó és a benzin árának újabb emelése 0,3-0,4 százalékkal magasabb inflációt eredményez ebben az évben a lapunk által megkérdezett közgazdászok szerint. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy látja: az adóemelés hatása már januárban látszódik, de a következő hónapokban is felfelé tornázhatja a drágulás ütemét. Az elemző szerint az adóváltozások miatt ebben a hónapban 5,8 százalékra kúszik fel az éves infláció. Hasonló véleményt fogalmazott meg Kondrát Zsolt, az MKB Bank elemzője, aki arra számít, hogy idén 90-100 dollár közé emelkedik az olajár. A pénzintézet szerint ebben az évben 4,2 százalékos átlagos infláció várható, részben a benzin- és energiaárak (piaci energia, gáz, távhő, áram) növekedése miatt. A Magyar Nemzeti Bank éves viszonylatban jelenleg 3,9 százalékos inflációt prognosztizál, enyhén növekvő olajárral kalkulálva. Mint tegnap a jegybank kommunikációs osztályától megtudtuk, előrejelzésükön egyelőre nem változtatnak, friss prognózisukat pedig jövő hónap végén jelentetik meg.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség