Pozsony figyelmen kívül hagyta azt a tucatnyi tartalmi és formai fenntartást, amelyet a szlovák nyelvtörvény végrehajtási előírásainak tervezetével szemben fogalmazott meg az Európai Bizottság főtitkárságának jogi szolgálata még annak elfogadása előtt. A nem hivatalos véleményről a BruxInfo hírportál számolt be. A brüsszeli szakértők által összeállított dokumentum egyebek mellett megemlíti: világosabb lenne félreértést kizáróan rögzíteni azt, hogy az államnyelvről szóló törvény nem érinti a kisebbségek védelméről szólót. A feljegyzés szerint a tervezet hivatkozik ugyan az antidiszkriminációs alapelvre, mégsem tesz említést arról, a törvényt az alapvető jogokkal (ideértve a diszkriminációmentesség elvét, a szólásszabadságot és a kisebbségekhez tartozó személyek egyéb jogait) összhangban kell értelmezni. A kiadványokat illetően a szakértők világosabb megfogalmazást javasoltak arra vonatkozóan, hogy a kisebbségi vagy idegen nyelveken kiadott publikációkat nem fogják felügyelni, összhangban a belső piac elveivel. Semmi sem kötelezi az egészségügyi intézmények személyi állományát a kisebbségi, azaz a szlováktól eltérő nyelv használatára, s ez diszkriminációhoz vezethet. Segítene, ha a hatóságoknak kötelezettségként írnák elő, hogy teremtsék meg egy nemzeti kisebbségi nyelv használatának feltételeit, észszerű határokon belül olyan személyzet rendelkezésre bocsátásával, amely képes és kész is az adott kisebbség nyelvén beszélni – javasolja a jogi szolgálat.
Balázs Péter külügyminiszter az MTI-nek adott interjúban kifejtette: az Európai Bizottság egyik legtekintélyesebb és legfontosabb belső részlegének számító jogi szolgálat belső véleményének az a legnagyobb jelentősége, hogy ha az abban megfogalmazott valamelyik eset konkrétan előfordul – például egy magyar munkavállalót nem alkalmaznak azért, mert nem tud elég jól szlovákul –, akkor Magyarország fel tud lépni a szlovákiai magyarok védelmében. Ehhez szükséges, hogy az ottani magyarok törvényes képviselői, alapítványok, szervezetek figyeljék és jelezzék az aggályos eseteket – mondta a miniszter, hozzátéve, a jogi szolgálat belső véleményét a szlovákiai magyarság is használhatja.
Közben Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter ismét Magyarországgal foglalkozott egyik nyilatkozatában. Szerinte megengedhetetlen, hogy Magyarország „rövidnadrágos gyerekként” kezelje Szlovákiát.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség