Tovább húzza az időt a KSH

Újabb kifogást talált a KSH arra, hogy miért nem teljesíti a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntését, amely szerint ki kell adnia az államháztartás hiányáról és az államadósságról szóló, közérdekűnek minősített jelentéseit. Először a jogerős döntésre vártak, majd a jogerős ítélet kézhezvételére, most pedig számítógépes hibára hivatkoznak.

Mindent elkövet a hároméves pereskedését valamennyi fórumon elvesztő Központi Statisztikai Hivatal (KSH), hogy húzza az időt az EU-nak küldött és közérdekűnek minősített jelentései közzétételét illetően, jóllehet erre december eleje óta jogerős bírósági ítélet kötelezi. A magyar államháztartás és államadósság adatait tartalmazó eredeti jelentések nyilvánosságra hozatalát még tavaly áprilisban rendelte el a Fővárosi Bíróság, mondván, az adatok közérdekűek. A KSH ekkor úgy döntött: fellebbez. Csakhogy a Fővárosi Ítélőtábla tavaly december elején elutasította a hivatal érvelését, amely az EU-nak küldött magyar jelentéseket csupán döntés-előkészítő dokumentumoknak próbálta minősíteni.
A jogerős bírósági döntést követően a pert kezdeményező Langmár Ferenc újságíró és lapunk egyaránt arra kérte a KSH-t, hogy teljesítse az ítéletben foglaltakat, s adja ki a 2004-től elkészített jelentéseit.
A kérést a KSH azzal utasította el, hogy még nincsen birtokában az írásbeli ítélet. December 23-tól azonban már erre sem lehetett hivatkozni, mivel a hivatal vezetői elektronikus úton megkapták a bírósági ítéletet. Lapunk ezt követően ismét felkereste a KSH-t, amely most azzal utasította el kérésünket, hogy a számítógépes rendszerük nem tudta fogadni a dokumentumot, így nem tudták elolvasni az ítéletben foglaltakat.
– A KSH rosszhiszemű időhúzása elfogadhatatlan, az ítélet végrehajtásának halogatása rossz belépő Belyó Pál új elnökre nézve – mondta lapunknak tegnap Langmár Ferenc, aki 2006 óta próbálja jogi úton kikényszeríteni a jelentések nyilvánosságát. Az újságíró, aki a hivatal állítólagos rendszerhibájával kapcsolatban kételyeit fejezte ki, emlékeztetett: a perben Belyó Pál tanúként is szerepelt, s azt az álláspontot képviselte, amit a bíróság nem fogadott el.
A tavalyi ítélet azért bír nagy jelentőséggel, mert megszüntette a költségvetési manőverezés egyik eszközét, vagyis azt a korábbi gyakorlatot, amely szerint csak az EU által jóváhagyott jelentéseket kellett nyilvánosságra hozni, így nem derült ki minden kozmetikázási kísérlet. A döntés eredményeként a közvélemény – elvileg – már április elsején megismerheti az államháztartásra vonatkozó adatokat, s nem kell több hetet várnia a Brüsszel által „átfésült” anyag közlésére.

Változó adatvédelem. A KSH ezentúl összesítve sem hozhat nyilvánosságra olyan adatot, amelynél az adatszolgáltatók száma háromnál kevesebb – derül ki a statisztikai törvény új végrehajtási rendeletéből. Az indoklás szerint a változtatásra azért volt szükség, mert egyes statisztikai eredményekből következtetni lehetett a mögöttes vállalkozások adataira. Mindez azt eredményezheti, hogy a külföldi tulajdonú óriáscégek eddig publikus adataihoz a jövőben csak részlegesen vagy egyáltalán nem lehet hozzáférni.