Bezáruló orosz piac

Megsemmisülni látszanak az orosz piaccal kapcsolatos agrárálmok, a keleti óriás ugyanis önellátásra törekszik, és ebből következően arra, hogy az élelmiszerekből egyáltalán ne szoruljon importra. Mindez jelentősen érinti a hazai sertéstartókat. Soha nem látott mélységben az állomány, csak tavaly csaknem 800 ezerrel csökkent a hízók száma.

Soha nem látott mélypontra süllyedt hazánkban a sertések létszáma, s úgy tűnik, a jószágtartók elől az eddig reménytelinek tartott orosz piac is zárva marad. Tavaly a január–szeptember közötti időszakban 3,091 millió sertést vittek hazánkban vágóhídra, vagyis 4,2 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban – közölte az Agrárgazdasági Kutatóintézet egyik legfrissebb elemzésében. A hazai tenyésztés visszaesésének üteme egyébként jelentősen meghaladja a vágási eredmények által mutatott csökkenést, hiszen a vizsgált időszakban erőteljesen, 10,8 százalékkal esett az élősertések kivitele, míg az import 17,3 százalékkal nőtt. A drámai helyzetet jól mutatja az is, miszerint tavaly júniusban már csak valamivel több, mint hárommillió sertést tartottak nyilván hazánkban, ami mintegy 500 ezer darabbal kevesebb, mint az egy évvel korábbi adat.
Lapunk megkeresésére Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke arról számolt be, hogy a szakmán belül már inkább 2,8 millió sertésről beszélnek, vagyis az elmúlt valamivel több mint fél évben további 300 ezres csökkenés mehetett végbe. A szakember szerint jól látható, hogy a magyar sertéspiac az elmúlt években romba dőlt, elvesztettük a külföldi és jórészt a belföldi vásárlókat is. Amennyiben nem sikerül a tenyésztést a fajtiszta, minőségi hústermelés irányába vinni, ami a sertéstartás erőteljes fejlesztésével jár, úgy lassan, de biztosan teljesen lemaradunk a nemzetközi versenyben. Tóth Péter úgy látja, a versenyképesség terén a nyugat-európai állattartók már teljesen lehagyták hazánkat, míg az oroszok éppen az előzésre készülnek. Oroszország ugyanis erősen eltökélte, hogy a közeljövőben önellátóvá válik az élelmiszerek tekintetében, ez pedig azzal is jár, hogy erőteljesen fejleszti sertéstelepeit. A szakember a közelmúltban találkozott orosz szakemberekkel, akik már nem annyira a vásárlás, mint inkább az eladási lehetőségek felől érdeklődtek. Amennyiben a hazai sertéspiacon nem változnak a jelenlegi áldatlan állapotok, úgy tovább csökkenhet a létszám, miközben a magyar fogyasztás egy részét már ma is csak importból tudjuk fedezni.
A kialakult helyzetben azok a piacok jelentik a megoldást, ahol eladhatók a magas minőségű, különleges ízű termékek. Éppen emiatt kerültek szerencsésebb helyzetbe a mangalicatartók, hiszen az előző két évben tapasztalható csökkenés után piacuk már tavaly magához tért, sőt lassan nagyobb a kereslet, mint a rendelkezésre álló kínálat. A 2007–2008-as válságból – amikor az egekbe szötek a takarmányárak, s ennek nyomán a mangalicaállomány is mintegy 30 százalékkal csökkent – kilábalva a mangalicatartók mára szinte kétszeres áron tudják termékeiket eladni. Tóth Péter szerint e téren csak arra kell figyelni, hogy a lehetőséggel megfelelően éljenek a gazdálkodók, s csak megfelelő tempóban és minőségben növeljék állományukat.