Faust a Terror Házában

Mindszenty Józsefről szóló tévéfilmet láthatunk áprilisban a Duna Televízió műsorán. Pozsgai Zsolt rendező saját színművéből, a hazánkban és külföldön 1995 óta sikerrel játszott Szeretlek, Faust című darabból készített filmes adaptációt.

Hétfőn ért véget Pozsgai Zsolt Mindszenty Józsefről szóló filmjének forgatása a Terror Házában. A helyszínnek több szempontból is jelentősége van: azon- kívül, hogy Mindszenty bíboros valóban raboskodott az Andrássy út 60. egyik föld alatti cellájában. Sipos József producer szerint szimbolikus értelemben is fontos szerepet kap a filmben a Terror Háza, ez az a hely, amelynek a maga módján már sikerült leszámolnia a múlttal, és amely az alkotók reményei szerint hozzájárul a film szakmai értékének emelkedéséhez is.
„Fontos lenne, hogy Magyarországon is elkészüljenek azok a filmek, amelyek megkísérlik elmondani, mi történt velünk az elmúlt hat évtizedben: ebben a szomorú időszakban olyan bűnöket követtek el, amelyekkel sok ember életét tönkretették” – mondta Sipos József, aki úgy vélekedett: ebben a témában sokkal nagyobb ívű produkciókra is szükség lenne, de mivel a film elkészítését csak az Országos Rádió és Televízió Testület támogatta, a rendelkezésre álló költségkeretből ezúttal egy másfél órás tévéfilm felvételére futotta.
Az, hogy a színdarab tíz éven át sikerrel járta az országot, szintén azt bizonyítja, hogy az embereket érdekli a múlt, és szeretnének beszélni ezekről a dolgokról. A Szeretlek, Faust külföldi sikerei Pozsgai Zsolt rendező szerint annak köszönhetők, hogy nem dokumentumdrámáról van szó: Mindszenty bíboros és Jávor Pál színművész börtönbeli találkozásával az író valóságos helyzetet teremt. A Pap és Színész vergődése őszintén, személyes hangon beszél a múltról, ezért általános érvényű mondanivalóval rendelkezik a magyar történelemben kevésbé jártas külföldi néző számára is.
A rendező elmondta: bár Mindszenty József életének állomásai leforgathatók voltak a Terror Háza különböző helyszínein, Jávor Pállal tulajdonképpen nem itt, hanem Sopronkőhidán találkozott a bíboros, amikor 1944 karácsonyán együtt hurcolták őket Németország felé. A Terror Háza Múzeum börtönhelyszínei így valójában a sopronkőhidai börtönt jelenítik meg, és a múzeum számos más termében, például a vallatószobában és a Péter Gábor-teremben is vettek fel jeleneteket.
„Pozsgai Zsoltnak komoly érdeme, hogy a filmkészítés során mindig magyar alapanyagokhoz nyúl. A hazai filmgyártás általában nem a saját irodalmából és történelméből táplálkozik, és nagyon sokszor még a filmeket külföldön forgatják” – mondta a producer, akinek nem a Mindszenty-film az első, Pozsgai Zsolttal közös munkája: korábban Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című művének filmadaptációját jegyezték közösen, mint rendező-producer páros. Pozsgai Zsolt nemrégiben elkészült filmjét, A Föld szeretőjét pedig a jövő hónapban, a kulturális főváros projekt keretében mutatják be Pécsett. A Zsolnay Vilmos életútját feldolgozó alkotás a szervezők szerint a kulturális év egyik legfontosabb filmes eseménye lesz.