Jogértelmezést kérnek a kereskedők

Az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bizottsághoz fordulnak a kereskedők a beszállítókat védő törvény miatt. A boltosoknál ugyanis nagy felháborodást okozott, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal a törvény hatálybalépése előtt két nappal a korábbi egyeztetésekkel és az uniós szabályokkal merőben ellentétes iránymutatást tett közzé.

Önkényesen és az uniós szabályokkal szembemenve tett közzé állásfoglalást a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) az utolsó előtti pillanatban a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatban – közölte tegnap az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). Emiatt a boltosok az Alkotmánybíróságtól (AB) és az Európai Bíróságtól kérik a törvény értelmezését, mivel szerintük az ellenőrző szervként kijelölt MGSZH olyan átgondolatlan rendelkezéseket fogalmazott meg, amelyek ellehetetlenítik a kereskedők és a beszállítók törvényes működését.
Az Országgyűlés tavaly októberben fogadta el a beszállítókat védő törvényt, amelynek egyes rendelkezései idén február elsején léptek hatályba. Így például az, hogy a láncoknak át kell fésülniük a beszállítóikkal kötött szerződéseiket, illetve nyilvánosságra kell hozniuk üzletszabályzatukat.
– A legnagyobb láncoknak 1500-2000 szállítási szerződést
kellett újratárgyalni a beszállítókkal a közelmúltban, miközben az MGSZH-val folyamatosan, legutóbb december 18-án egyeztettünk a törvény hatékony alkalmazásának részleteiről – mondta lapunknak az OKSZ főtitkára. Vámos György rámutatott: ehhez képest január 29-én, egy pénteki napon olyan állásfoglalást tett közzé honlapján a hivatal, amely több pontban merőben eltért az addig megbeszéltektől, ráadásul ellentétes több jogszabállyal. Többek között például az, hogy míg az uniós szabályok kimondják, hogy ha egy magyarországi kereskedőnek külföldi a beszállítója, akkor a feleknek lehetőségük van eldönteni, üzleti viszonyukra mely ország jogszabályai az irányadók. Ezzel szemben az MGSZH szerint a szerződő feleknek minden esetben meg kell felelniük a hazai beszállítói törvénynek, amivel az OKSZ szerint a hatóság önkényesen korlátozza a vállalkozások szabadságát. Azt is sérelmezik, hogy a hivatal a törvény hatálybalépése előtt két nappal, egy hét végi napon tette közzé sajátos irányelveit.
– Az MGSZH több pontban túllép a törvényes kereteken, mert nem határozhat meg olyan végrehajtási feltételeket, amelyeket a jogszabály egyáltalán nem tartalmaz. Ráadásul a hatóság a kereskedők egymás közti kapcsolatát is ellenőrizni kívánja – szögezte le Vámos György. Hozzátette: mivel az agrártárcától azt a tájékoztatást kapták, hogy az MGSZH nem kíván változtatni állásfoglalásán, az AB-tól várják, hogy igazságot tegyen.