Ki a torkos, a vendég vagy az állam?

Tegnap meghirdették a torkos csütörtök nevű féláras akciót: február 18-án a programhoz országszerte csatlakozott csaknem ezer étteremben ötvenszázalékos árengedménnyel fogadják a vendégeket. Szakértők szerint ha a féláras napon tele is lesznek a vendéglők, az már nem menti meg a csőd szélén lavírozó vállalkozásokat a bedőléstől.

Tavalyi bakik. A Travelline.hu szakmai híroldal gyűjtése szerint tavaly nem volt minden zökkenőmentes a torkos csütörtök akcióban részt vevő éttermekben. Olvasóik több neves fővárosi üzletben például azt tapasztalták, hogy a kedvezményesen kínált ételek adagját arra a napra az eredeti mennyiség felére csökkentették, vagy az eredeti árukat emelték meg annyira, hogy azokat megérje 50 százalékos kedvezménnyel kínálni. Volt, ahol a busás bevétel reményében megszabták, hogy egy torkoskodó vendég mennyi ideig ülhet az asztalnál, illetve a legtöbb helyen nem a teljes étlapról, csupán szűkített választékból lehetett akciósan étkezni.

Hol vannak már azok az idők, amikor vasárnaponként divat volt az étteremben elköltött családi ebéd? Egyelőre nem úgy néz ki, hogy újraéled e polgári hagyomány, mert a háztartások nagy részének már alapvető élelmiszerekre is alig futja – panaszolta lapunknak egy fővárosi vendéglős, aki csatlakozott a tegnap meghirdetett torkos csütörtök akcióhoz. Az immár hagyományosnak mondható féláras napon – idén február 18-án – csaknem ezer étteremben torkoskodhatnak országszerte a vendégek, akik a számla végösszegéből 50 százalékos kedvezményt kapnak. Szakértők szerint azonban jó néhány üzletnek ez lesz az utolsó telt házas napja, mivel az évek óta apadó lakossági fogyasztás és a túlzott adóterhek miatt idén a legtöbb bedőlés a vendéglátóiparban várható.
Ezt a Dun & Bradstreet kockázatkezelési szakértő állapította meg nemrég, vagyis hogy 2010-ben a legkockázatosabb iparágak közül az első helyre lépett elő a szálláshely-szolgáltatás, illetve a vendéglátás. Tavaly a több mint ötvenezer vendéglátó-vállalkozás csaknem négy százaléka, azaz kétezernél is több cég vált fizetésképtelenné, s számítások szerint idén még többen húzzák le kényszerűen a rolót. Ennek okai a vállalkozók szerint az idehaza jellemző, régiós szinten aránytalanul magas adóterhek, valamint az, hogy az állam évek óta 25-30 féle jogcímen „torkoskodik” a vendéglősök kárára. Vagyis európai viszonylatban hazánkban sújtja a legtöbb sarc az éttermi szektort.
– Csak a tavaly évközi áfaemelés miatt a vendéglők 16-17 milliárd forintot veszítettek a bevételükből, míg a válság és a kormány arra adott sikertelen válaszlépései miatt mostanra éves szinten elvesztették összes forgalmuk 20-25 százalékát, azaz durván 38-40 milliárd forintot – vázolta lapunknak a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke. Háber Tamástól megtudtuk: nem csupán a vidéki, alacsonyabb vásárlóerővel bíró térségek vendéglátóhelyei bukdácsolnak manapság, hanem a fővárosban működő felső kategóriás éttermek is súlyos forgalomkiesésről számolnak be.
Mivel a piac fogyasztóereje évek óta csökken, az érdekvédők már tavaly év elején felhívták a pénzügyi kormányzat figyelmét arra, hogy a lakosságot sújtó megszorításokkal tovább süllyed a gazdaság a válságban, s az olyan szolgáltatási ágazatokból, mint amilyen a vendéglátás, tömegesen kerülnek majd ki a csődbe ment vállalkozások.
A központi intézkedések hatására az MVI becslése szerint idén az éttermek 17-18 százaléka tűnhet el a palettáról, ami országosan 35-40 ezer munkavállalót érint. Noha a statisztikák szerint átlagosan 6,4 százalékos volt tavaly az áremelkedés a vendéglőkben, ám ennél jóval nagyobb arányban, 7,5-8 százalékban nőttek a működési költségek.
– Idén ráadásul az üdülési csekk és az étkezési utalványok megadóztatása is visszaveti a forgalmat, arról nem beszélve, hogy immár nem elismert költség a vállalatoknál az úgynevezett reprezentáció. Ez azzal jár majd, hogy az eddiginél is kevesebb üzleti megrendelés, céges rendezvény járul hozzá 2010-ben az éttermek talpon maradásához – mondta Háber.
Az MVI tapasztalatai szerint összességében az adó- és járulékemelések mostanra teljesíthetetlen terheket jelentenek a vendéglátók számára. – A kormány öngólt rúg magának, amikor saját bevételeit azzal próbálja növelni, hogy újabb terheket ró „üzlettársaira”, vagyis a magyar vállalkozásokra. Ha ezeket a terheket a cégek nem tudják a piac felé érvényesíteni, vagyis képtelenek árat emelni, akkor az állam telhetetlensége miatt a vállalkozások teljesítőképessége csökken, és összeomlik a rendszer – vetítette előre az elnök, megjegyezve: a kormány olyan pályára állította a gazdaságot, amit sem a cégek, sem a lakosság nem tud tovább viselni.