Összesen valamivel több mint 1,2 milliárd forintot költött az elmúlt másfél évben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. saját, illetve az erdészeti társaságok egységes informatikai nyilvántartására, ám a rendszerek a mai napig nem működnek. A vagyonkezelő koordinálásával 2008 végén a tizenkét állami erdészeti gazdaság közbeszerzés révén kezdte el az Egységes Erdészeti Vállalatirányítási Rendszer (EEVR) bevezetését. A közbeszerzési pályázat lefolytatása után a Sagem Magyarország Kft.-vel kötött szerződés szerint több mint másfél milliárd forintot fizetnek a cégnek az EEVR bevezetéséért. Az eredeti tervek értelmében az erdészeteknek már 2009. július 1-jétől kellett volna minden tevékenységüket – a bérelszámolástól a pénzügyfőkönyvi területeken át a szakmai feladatokig – az új rendszerben elvégezniük. Az EEVR azonban a mai napig nem állt fel, sőt a Sagem Kft. idén év elején szerződést bontott az egyik legfontosabb alvállalkozójával, a Megatrend Zrt.-vel, mely cég elvileg a szoftver fejlesztője lenne. Az erdészeti társaságok a Benedek Fülöp, a vagyonkezelő volt vezérigazgató-helyettese által aláírt teljesítési igazolások alapján már több mint 570 millió forintot kifizettek.
Az MNV Zrt. arról számolt be, hogy „tárgyalásokat folytat a vállalkozó és az erdészeti társaságok bevonásával a projekt felülvizsgálatával kapcsolatban, miként azt a szerződésben vállalták az érintettek a vitás kérdések rendezésére”. A vállalkozási szerződésben rögzített 10. pontban ugyanakkor az áll, hogy a vállalkozó köteles mind a rendszerbevezetés, mind a support (a rendszerfelügyelet) tevékenység teljesítése tekintetében meghatározott határidők betartására. Amennyiben ez nem történik meg, úgy a megrendelő – ez esetben az MNV Zrt. – kötbér beszedésére jogosult. A megállapodás szerint a megrendelő a kötbér iránti igényét akkor is érvényesítheti, ha kára nem keletkezett. Ennek az összege késedelmes naponként a szoftver értékének, illetve a support díjának egy százaléka. Vagyis azzal, hogy az MNV Zrt. nem érvényesítette kötbérjogosultságát, naponta körülbelül 15 millió forintról mondott le. Tekintettel arra, hogy az informatikai rendszert az erdészeti társaságok mind a mai napig nem használhatják teljes körűen, úgy tűnik, hogy az állam érdekét képviselni hivatott MNV Zrt. vezetői több mint 200 napos kötbérről mondtak le. Ez tehát azt jelenti, hogy mára a cégnek elvileg mintegy 3,2 milliárd forintot kellene kötbérként fizetnie, ami természetesen irreális, vagyis feltételezhetően a vagyonkezelő a legjobban akkor járt volna, ha időben lép, s még tavaly behajtva a kötbért, felmondja a szerződést.
A hűtlen kezelés gyanúja már korábban is felmerült, s mint a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól megtudtuk, az ügyben feljelentés alapján 2009 májusában hűtlen kezelés gyanúja miatt elrendelték a nyomozást. A nyomozók tanúkat hallgattak ki, valamint különböző iratokat szereztek be az erdőgazdaságoktól, melyeket megvizsgáltak, majd tavaly november 6-án bűncselekmény hiányában megszüntették az eljárást. A májusi vizsgálat nyilvánvalóan túl korai lehetett, hiszen a rendszert július elsejei határidővel kellett volna átadni az erdészeteknek, s csak e határidő lejártát követően beszélhetünk konkrétan késésekről.
Érdekességként megemlíthető, hogy az MNV Zrt. egy másik nagy informatikai beruházása, az egységes nemzeti vagyonkataszter (Everest) szerződésében szereplő határidőket sem tudta betartatni. A két eset közötti különbség, hogy ezúttal az állami vagyon felügyelője jogszerűen járt el, s érvényesítette a kötbér jogosultságát. Az Everestre vonatkozó közbeszerzési szerződés szerint a rendszert három fázisban kell bevezetni, aminek határideje 2009. november vége volt. Ezt a határidőt 2010. március 15-re módosították. A beruházás első fázisának átadása 2009. január 31-én történt meg, amiért az MNV Zrt. 362 millió forintot fizetett. Tekintettel a késedelmes teljesítésre, akkor a vagyonkezelő 56 millió forint kötbérigényt érvényesített az Idom 2000 Zrt.-vel szemben. Az Everest második fázisának átadása 2009. május 2-án történt meg, díjaként százmillió forintot fizettek ki. Rendszerfelügyeleti díj címén pedig 167 891 676 forintot utaltak át az Idom Kft.-nek.
Egyébként az erdészeti társaságoknál bevezetett alapszoftvert az a Megatrend Zrt. szállította – míg a fővállalkozónak megnevezett Sagemmel fel nem mondták a szerződést –, amelynek tulajdonosa, K. Szabó Imre a lapunk által nemrég tárgyalt bakonyi vadászati társaságban is felbukkan. Az 1999-ben alapított Program Kis- és Középvállalkozói Tanácsadó és Szolgáltató Kht. tagjai között találjuk a Megatrendet és a Perfekt Rt.-t is. A felügyelőbizottságban találkozhatunk a Megatrend tulajdonosával, K. Szabó Imrével, valamint Győrfi Istvánnal és Minarik Györggyel is. A Medgyessy-kormány idején Győrfi kormánymeghatalmazottként felügyelte az egészségügyi „reformot”. Győrfi és Szilvásy György volt kancellária- és titokminiszter, az MNV Zrt. humánerőforrás-igazgatója, igazgatósági tagjai voltak a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Perfekt Rt.-nek.
A kormányzati megrendeléseket sorra elnyerő Idom 2000 Zrt. a Megatrenddel és az Eurohand Zrt.-vel tulajdonosai az AHEAD Indokína Gazdaságfejlesztési Kft.-nek. Utóbbi ügyvezetője Adorjáni Béla, aki ugyanezt a pozíciót tölti be az Eurohand Zrt.-ben is, melynek tulajdonosai között találjuk a Kárpát Holding Zrt.-t, amelynek tulajdonosa a Szedlacskó család. Szedlacskó Zoltán – akit SZDSZ-szimpatizánsként tartottak nyilván – neve a Tocsik-ügyben is felmerült. 1996. augusztus 12-én Tocsik Márta két egyenlő részletben 110 millió forint feletti összeget utalt át az Arány Rt.-nek és az Utilitas Befektetési Rt.-nek. Az utóbbi társaság tulajdonosa ekkor a Kárpát Holding volt.
origo.hu
Illik vagy nem illik? Tesztelje tudását kvízünkkel!
