A szomszéd kertje

Nem kell színes brüsszeli prospektusokat lapozgatni és strasbourgi felszólalásokat hallgatni azért, hogy rájöjjünk, nem csak Magyarország küzd egyelőre szerény eredményekkel a romák megoldatlan kérdésével. A helybenjárás okait sokkal jobban illusztrálják a többé-kevésbé azonos helyzetben lévő szomszédainknál felmerülő problémák, mint a kontinens nyugati részén szervezett költséges tanácskozások. Annál is inkább, mert Szlovákiában vagy Romániában nem gazdag költségvetésű művészfilmekből ismerik a cigányokat.
Robert Fico a napokban azt nyilatkozta, hogy bentlakásos iskolák létrehozásával oldaná meg a romaproblémát. „Nem látok más megoldást, mint bentlakásos iskolákat létesíteni a roma gyerekek számára. Ezt várják el tőlünk az érintett települések polgármesterei is” – jelentette ki a szlovák kormányfő. A helyi önkormányzatok elvárásaira utalva azt mondta, „a kezüket megkötő elvi nyilatkozatok helyett másvalamit várnak”. Dusan Caplovic miniszterelnök-helyettes szerint „azzal, hogy továbbra is pénzt öntünk a különböző roma telepeken megvalósítandó projektekbe, nem oldjuk meg a problémát”. A bentlakásos iskolákra vonatkozó elképzeléseket az Amnesty International és más jogvédő szervezetek élesen bírálták. Szerintük a program csak a roma gyerekek kisebbik részét érintené, ráadásul tovább mélyülne a cigány gyerekek elkülönülése az oktatási rendszerben, ez pedig sérti emberi jogaikat. Tavaly egyébként országszerte felháborodást keltett egy szentmihályfalvi eset, amikor a roma telep két fiatalja gyilkolta meg a helyi élelmiszerbolt 43 éves eladónőjét, néhány hónapja pedig tizenéves romák félholtra verték a helyi futballpálya 65 éves gondnokát, aki meg akarta akadályozni az öltöző televíziójának ellopását. Ezt követően tüntetett a „cigány terror ellen” a szélsőséges Szlovák Testvériség, amelynek vezetői most egy új párt színeiben indulnak a júniusi választáson.
Néhány héttel ezelőtt keleti szomszédunknál egy tanácskozáson a roma gyermekek iskoláztatását szorgalmazta Traian Basescu államfő, aki szerint a cigány családoknak fel kell hagyniuk azzal a szokással, hogy pusztán a gyermeknevelési segélyből tartják el magukat. „Vagy elismerjük a román állam és a roma közösség kettős felelősségét a romák pozitív irányú fejlődése érdekében, vagy ha erre nem vagyunk hajlandók, akkor valamennyi kormányzati és európai program eleve kudarcra van ítélve”, mondta az elnök, hozzátéve: a cigányok problémáit lehetetlen megoldani, amennyiben erről a kettős felelősségről nem beszélnek őszintén az illetékesek a diszkrimináció vádjától tartva. Még a konferencia napján rasszizmussal vádolták meg Basescut civil szervezetek, amiért „megerősítette a román társadalomban a cigányokról kialakult sztereotípiákat”, illetve szerintük az elnök lényegében azt szorgalmazta, hogy a roma közösség vállaljon kollektív felelősséget a romák által elkövetett bűncselekményekért. Romániában több településen – a Székelyföldet is beleértve – románok és magyarok lázadoztak az életüket lopásokkal megkeserítő cigányok ellen. Sepsiszentgyörgyön húsz évvel ezelőtt betonfallal választották el egy lakónegyed utcájának kellős közepén a többnyire romák, illetve a magyarok által lakott részeket. Most felmerült a falbontás, csakhogy a tömbházak lakói hevesen ellenzik ezt, mondván, a fal megvédi őket a lopásoktól, a szeméttől és a botrányoktól.
A brüsszelinél jóval közelebbi életképek ezek megoldáskeresésről, politikáról, jogvédőkről, mindennapokról. Az esetleges azonosság Magyarországgal nem a véletlen műve.