Alapjoggá tennék a netet

Ma már sok száz millió embernek támadna súlyos hiányérzete – akár még pánikba is esne –, ha egyik napról a másikra nem léphetne fel a világhálóra. Ennek fényében nem meglepő, hogy a BBC Világszolgálatának felmérése szerint a megkérdezettek négyötöde az internetes hozzáférést alapvető joggá tenné.

A World Service 26 ország 27 ezer felnőtt lakosát kérdezte meg az internettel kapcsolatban, és így jutott a mintegy nyolcvanszázalékos eredményre. Vannak országok – így Finnország és Észtország –, amelyek az elektronikus hozzáférést már beiktatták nemzeti joganyagaikba, míg egyes nemzetközi szervezetek, például az ENSZ egyetemessé tenné ezt a jogot. A Nemzetközi Telekommunikációs Unió (ITU) főtitkára, Hamadoun Toure a brit közszolgálati médiumnak úgy nyilatkozott, hogy a kommunikációhoz való jogot nem lehet megtagadni az emberektől, az internet pedig „a felvilágosodás legerősebb potenciális forrása, amit valaha is létrehoztak”. A szakember véleménye szerint a kormányoknak a világhálóra ugyanúgy alapvető infrastruktúraként kell tekinteniük, mint az út-, víz- és csatornahálózatra. Beléptünk a tudás társadalmába, és mindenkinek hozzáféréssel kell rendelkeznie, hogy részesüljön abból – mondta Toure a BBC-nek.
A felmérés ugyanakkor jelentős véleménykülönbséget tárt fel a tekintetben, hogy a kormányzatoknak legyen-e és milyen beleszólásuk az internet működésébe. Míg például a dél-koreaiak ellenzik, hogy kormányzati regulációra kerüljön sor, ettől Kínában és több európai országban nem zárkóztak el. Nagy-Britanniában a megkérdezettek több mint fele hajlott arra, hogy az államnak igenis legyen beleszólása a világháló dolgaiba.
A BBC érdeklődése a téma iránt távolról sem véletlen. A Brown-kormány ugyanis éppen most igyekszik keresztülvinni a hangzatos „digitális gazdaság” törvényt. Ebben a mézesmadzagnak szánt ígéret mellett – miszerint az országban 2012-ben általános széles sávú hozzáférést biztosítanak – az úgynevezett „három csapás szabályt” is bevezetnék. Eszerint a hatóságoknak például joguk lenne lelassítani, vagy adott esetben megszakítani a kapcsolatát a huzamosabb ideje illegális fájlcserével foglalkozóknak.
A nem éppen gyors döntéshozataláról híres Európai Unió maga is tett lépéseket az ügyben. Határozatot fogadtak el, miszerint az internet regulációját illetően a tagországoknak mindenkor figyelembe kell venniük az állampolgárok alapvető szabadságjogait.
Az EU-ban éppúgy, mint a világ más térségeiben, az internetes alapjog biztosításának van egy prózai akadálya. Egyes vidéki elmaradott területeken, ahol a piac nem teszi megtérülővé a beruházásokat, még jó ideig nyoma sem lesz a széles sávú infrastruktúrának.