Bocsánatkérést is követelnek

Holnap lesz az őszödi per fellebbviteli tárgyalása a Fővárosi Ítélőtáblán. A több mint száz felperes azt állítja: Gyurcsány Ferenc, Veres János és a Pénzügyminisztérium 2006-ban az államháztartási adatok eltitkolásával megsértette a szabad választáshoz való jogot.

Kulcsár Anna
2010. 03. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A mindmáig egyedülálló polgári eljárás 2006 októberében kezdődött, az elsőfokú ítéletet 2009. június 12-én hirdették ki. A Fővárosi Bíróság szerint Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, Veres János egykori pénzügyminiszter és a szaktárca nem sértette meg a felperesek információs jogát, esélyegyenlőségét és a szabad választás lehetőségét.
A csaknem 200 magánszemély azt kifogásolta, hogy a Gyurcsány-kormányzat a 2006-os országgyűlési választás előtt nem hozta nyilvánosságra az államháztartás helyzetéről szóló jelentést, noha ez a törvény szerint kötelessége lett volna. A nyilvánossággal közölt információk pedig nem feleltek meg a valóságnak. Ezt tanúsította az őszödi beszéd is. Szerintük nem fogadható el az sem, ha a világhálón tájékoztatják az embereket, hiszen a lakosság csak egy kisebb része jut hozzá az internethez. A tárgyaláson azt hangoztatták: tárgyilagos tájékoztatás hiányában a polgároknak a valóságban nem volt lehetőségük, hogy éljenek a szabad választás jogával. Emiatt bocsánatkérést és személyenként 100 ezer forint nem vagyoni kártérítést követeltek. A beperelt kormányzati szereplők nem ismerték el felelősségüket. Az ügy első tárgyalásán, 2007. november 30-án egyébként a bíróságon nagy rendőri erő vonult fel: a Markó utcai épület bejáratánál, az aulában és a tárgyalóteremben is hatósági személyek vigyázták a rendet.
Az elsőfokú ítélet a kártérítésről és a bocsánatkérésről nem döntött, a részítélet csak a jogi felelősséget vizsgálta. Erről azt állapította meg, hogy a kormányzat teljesítette kötelességét: az adatokat az interneten nyilvánosságra hozta, de e nélkül is bárkinek módja lett volna rá, hogy pert indítson a közérdekű információk megszerzéséért. Hátrányos megkülönböztetés sem történt, hiszen az internet a törvény szerint is megfelelő tájékoztató eszköz. Emellett a választásokon mindenki szabadon rész vehetett és szavazhatott 2006 tavaszán. A kampányban több forrásból is tájékozódhattak az érdeklődők.
A felperesek száma az elmúlt négy évben csökkent, tucatnyian kiléptek a pertársaságból. A többiek fellebbezést nyújtottak be. Mint képviselőjük, Kalmár László lapunknak elmondta: nem teljesült az államháztartási törvény akkor hatályos előírása, amely úgy rendelkezett, hogy a korábbi ciklus adatait 30 nappal az új választás előtt nyilvánosságra kell hozni. A jogszabály azóta módosult, jelenleg 15 napos határidőt tartalmaz. A magánszemélyek továbbra is azt hangoztatják, hogy a tájékoztatást későn, részlegesen és valótlan tartalommal hozta nyilvánosságra a kormányzat. Ezért szerintük elsősorban Gyurcsány Ferenc és Veres János, valamint a szaktárca felelős. A fellebbviteli tárgyalást csütörtökre tűzte ki a Fővárosi Ítélőtábla.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.