Elégtétel Marosvásárhelyért

Anyagi és erkölcsi elégtétel jár a húsz évvel ezelőtti marosvásárhelyi etnikai összecsapások meghurcolt magyar és cigány áldozatainak – hangzott el egy tegnapi konferencián, ahol a megtámadott magyarok segítségére siető, majd bebörtönzött romákat tüntettek ki.

Marosvásárhely alig két hónappal a romániai forradalom után a magyar–román ellentétek középpontjába került, miután a Vatra Romaneasca nevű szervezetbe tömörült nacionalisták a helyi román napilap és a bukaresti közszolgálati televízió támogatásával folyamatos hangulatkeltésbe kezdtek az erdélyi magyarság jogkövetelései ellen. 1990. március 19-én a környező falvakból autóbusszal szállítottak a fele-fele arányban magyarok és románok lakta városba leitatott, felheccelt, dorongokkal felszerelt parasztokat, akik az esti órákban megrohamozták az RMDSZ helyi székházát, s félholtra verték Sütő Andrást. Március 20-án a marosvásárhelyi főtéren békésen tiltakozó magyarokra támadtak a falusiak, ezt követően véres összecsapások voltak. Romák egy csoportja is a magyarok segítségére sietett az azóta legendássá vált felkiáltással: „Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok!”.
A Terror Háza Múzeumban Schmidt Mária főigazgató köszöntőjével megnyitott tegnapi megemlékező rendezvényen Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke kijelentette, a magyar kormánynak anyagi és erkölcsi kárpótlást kell nyújtania a marosvásárhelyi magyarellenes támadás áldozatainak, bebörtönzötteinek, akik között a magyarokért kiálló cigányok is voltak. Tőkés László elmondta: a nacionalista kommunisták Marosvásárhelyre vetették ki hálójukat annak érdekében, hogy új néven alakíthassák újra az egykori Securitatét. Az európai parlamenti képviselő Ion Iliescu felelősségét említette, amiért az akkori államfő szeparatistáknak kiáltotta ki a jogaikért küzdő magyarokat, s ezáltal ugyanazt az „oszd meg és uralkodj” elvet alkalmazta, mint Bukarestben, ahol a posztkommunisták ellen tüntetőket huligánoknak nevezte. Kincses Előd – aki annak idején a Maros megyei Nemzeti Megmentési Front alelnöke volt – elmondta, büszke arra, hogy 1990 márciusában Székelyudvarhelyen sikerült lebeszélnie az autóbuszokkal Marosvásárhelyre készülő székelyeket. Kincses szerint a román mócok és a bányászok is szervezkedtek, így véres polgárháború veszélye állt fenn.
A magyarok mellett kiálló, majd bebörtönzött cigányok közül Petőfi-emléklapot vett át Balog Zoltántól Lőrinczi József kőműves, Sütő József vállalati alkalmazott, Szilágyi József asztalos. Puczi Bélának, Szilveszteri Kis Péternek és Tóth Árpádnak posztumusz ítélték oda a díjakat.