Élménycentrum a föld alatt

Szentségtörés vagy modernitás? Az utóbbi években alapos arculatváltáson átesett Szépművészeti Múzeum megváltozott igényeit kiszolgáló építészeti megoldás vagy seb az ország egyik reprezentatív helyszínén? Az épület lépcsősorának megbontásával járó tervek vették a műemlékvédelmi eljárás akadályait, de a kritika nem csitul. Az építési engedély több mint másfél éve hatályos.

Csaknem három éve, 2007. július 27-én született meg az a kormánydöntés, amelynek eredményeként a néhány év alatt világszinten jegyzett múzeummá lett Szépművészeti Múzeum a megnövekedett látogatószám kiszolgálása és a műtárgyak megőrzésén túllépő koncepcióváltás érdekében hatezer négyzetméter alapterületű, földfelszín alatti látogatóközponttal bővülhet. Bár sem a muzeológusszakma, sem az építésztársadalom nem vitatja a Hősök tere alá megálmodott élménycentrum létjogosultságát, a tervezési folyamat lebonyolítását és az annak eredményeként elfogadott terv tartalmát továbbra is érik kritikák.
A különböző építészszakmai portálok hozzászólói kifogásolják, hogy a tervezési folyamat lebonyolításával a kulturális miniszter a felügyelete alá tartozó Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat jogelődjét, az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központot bízta meg, amely a múzeummal egyetértésben egy meghívásos alapon összeállt művészeti tanácsadó testület bevonásával folytatta a munkát – nyilvános tervpályázat kiírása helyett. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Baán László által vezetett szakmai testület hét építészt kért fel, hogy terjesszen elő tervjavaslatot az előzetes munkák elvégzésére korábban már kijelölt építész, Szécsi Zsolt terveinek kiegészítésére.
A tervjavaslatok 2008. február 4-én érkeztek be, és a testület egyhangúlag Karácsony Tamás tervét ajánlotta bevonásra a tervezés további folyamatába. – Annak érdekében, hogy a kivitelezési költség kilencven százalékát biztosító európai uniós forrásokhoz hozzájuthassunk, gyors eljárást kellett választanunk. Egy nemzetközi tervpályázat kiírásához nem volt elég idő, és pénz sem – mondta lapunknak a tervezési folyamat lebonyolítását érintő kritikákra reagálva Baán László, aki szerint a meghívásos tervjavaslatkérés még lazított is az eljárás egyébként jogszerű rendjén. A kiválasztási folyamat eredményeként az átalakítás tervét rendhagyó módon három építész, az előzetes terveket készítő Szécsi Zsolt, az új és régi épületrészek illeszkedését kidolgozó Mányi István és az átalakítás érdemi tervét kimunkáló Karácsony Tamás jegyzi. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója hozzátette: – A következő uniós költségvetési ciklusban Budapest már nem szerepel támogatottként. Kínálta magát egy soha vissza nem térő lehetőség. Hiba lett volna, ha nem élünk vele.
Karácsony médiakálváriát megjárt tervének lényege, hogy a látogatók a 3,9 milliárd összköltségvetésű – kilencven százalékban európai uniós pénzből megvalósuló – beruházás 2011 júniusára ígért befejezése után a klasszicista homlokzat lépcsősorába mélyített új főbejáraton juthatnak le a kávézóval, étteremmel, múzeumi bolttal, gyermekfoglalkoztatóval, látogatói centrummal és előadóteremmel csábító élménycentrumba.
A sajtóban megjelent, a klaszszicista épület és a világörökség részét képező tér egységéért aggódó kritikákra reagálva Karácsony Tamás lapunknak elmondta: véleménye szerint már csak azért sem tekinthető öncélúnak a lépcsősor jobb oldalának megbontásával járó megoldás, mert a múzeum látogatói a tervvel összhangban jelenleg is éppen az épület Dózsa György út felőli oldaláról érkeznek. – A múzeum által felkért tanácsadó testület és minden meghívott építész elfogadta egy új bejárat szükségességét – mondta Karácsony Tamás. – Éppen a kritikákra is figyelemmel az eredeti tervjavaslathoz képest kisebb, a szakhatósági előírásokhoz is igazodó pavilon jelzi majd az új bejárat helyét, amely egy nem csak a múzeumlátogatók számára nyitott térbe vezet – tette hozzá. A múzeum főigazgatója szerint Karácsony Tamás koncepciója merészen, ugyanakkor alázattal nyúl a hagyományhoz, ezzel győzte meg a testületet.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal mellett működő Műemléki Tanácsadó Testület (MTT) még az építési engedély kiadása előtt véleményezte, és műemlékvédelmi szempontból is megfelelőnek találta Karácsony Tamás tervét – tájékoztatta lapunkat Arnóth Ádám, az MTT referense. Egyetlen kivétellel. A sarki pavilon és a felszíni (kertészeti) megoldások tervét csak utóbb, némi változtatást követően fogadták el.
Az alapkoncepció végleges, de a tervek még változhatnak. Egy hónapon belül kiírják a közbeszerzési pályázatot a beruházás megvalósítására – tájékoztatta lapunkat a főigazgató. Eredményhirdetés legkorábban májusra várható.