Hanyagolják a magyar vendéglősöket

Ismét elutasította a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) a hazai éttermek azon kérését, miszerint 2010-ben, amikor az ágazatban több ezer vállalkozást fenyegeti a csőd veszélye, bővítse az üdülési csekkek beválthatósági körét. Ez amiatt érdekes, mert a készpénz-helyettesítő csekket beváltó szolgáltatók köre folyamatosan bővül: az idén már adóval sújtott kafetériaelemmel fizethetünk a szálláshelyeken kívül például internetszolgáltatásért, sátorbérlésért, sétarepülésért és fogorvosi szolgáltatásért is.
A túlnyomórészt külföldi tulajdonban lévő szállodákban már évek óta elfogadják az üdülési csekket, ám a tőlük függetlenül működő éttermek – számuk a statisztikák szerint jelenleg nagyjából 50 ezerre tehető – évek óta hiába kérik, hogy az MNÜA tegye lehetővé csatlakozásukat a rendszerhez. Holott ez amellett, hogy pluszbevételt hozna a konyhára, a gyakorta feketézéssel vádolt vendéglátóipart az adófizetésre is ösztönözné. Hiszen az üdülési csekk adminisztrációs rendszere könnyedén nyomon követhető, s az elfogadóhelyek ebből keletkező bevétele biztosan a legális jövedelmek körébe tartozik. Ráadásul a csekket beváltó üzleteknek az üdülési bon után áfát is fizetniük kell, amely a költségvetésnek jelent pluszbevételi forrást. Eddig országszerte mindössze a meglévők alig több mint egy százaléka, vagyis ötszáznegyven étterem kapott rá lehetőséget, hogy csatlakozzon az évente több milliárd forintos forgalmat bonyolító rendszerhez. Ez még 2007-ben történt, több hónapnyi huzavona után.
– Évente kérjük az alapítványt, hogy bővítse tovább a beváltók körét, ez idén még inkább szükségessé vált, amikor a lakossági fogyasztás hiánya miatt az éttermi szektort az összeomlás veszélye fenyegeti – mondta lapunknak Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke. – A vendéglátóhelyek tavaly már 17-18 százalékkal csökkentették alkalmazottaik számát, ám a kritikus időszak az idei első fél év lesz, a csődhullám ugyanis a következő hónapokban tetőzik majd. Háber szerint a kormányzat által támogatott alapítványnak ezért el kell ismernie és intézkedéseivel segítenie, hogy a lakosság kikapcsolódásának legalább olyan fontos eleme az étterembe járás, mint mondjuk a múzeumlátogatás.
Az MVI legutóbb január végén kérte Karácsony Mihálytól, az MNÜA elnökétől, hogy mintegy kétszáz étteremnek adjon lehetőséget a csekk elfogadására. Válaszlevelében Karácsony azonban szűkszavúan azt közölte: jelenleg nem áll módjában teljesíteni a kérést, mert azt az alapítvány informatikai és logisztikai rendszere nem teszi lehetővé.
– Érthetetlennek tartjuk, hogy miközben a csekk felhasználható gyógykezelésre, sportolásra, pecázásra, távolsági tömegközlekedésre, Forma–1-es belépő vásárlására, múzeum- és állatkert-látogatásra is, szállodán kívüli éttermi szolgáltatásra nem – jegyezte meg Háber Tamás, aki szerint ezen szolgáltatók több ezer fős létszáma mellé igazán elbírna néhány száz éttermet is az MNÜA infrastruktúrája.
Az üdülési csekk forgalma 2009-ben megközelítette a 48 milliárd forintot, s mintegy kétmillió ember rendelkezett a kedvezményes bonnal.