Ismét elkezdődött az adósok kilakoltatása

Véget ért a kilakoltatások tilalma, március végétől egyre többen veszíthetik el a fejük fölül az otthonukat. A legtöbben nem azért kerülnek az utcára, mert nem fizették a lakáshitelüket, hanem azért, mert valamely más, néha csupán pár tízezer forintos tartozásuk miatt indult végrehajtás ellenük. Van olyan hitelező, amelyik harminc nap késés után már behajtókhoz fordul.

Március elsején véget ért a kilakoltatásokat tiltó moratórium, úgyhogy az otthonukat vesztett adósoknak újra tartaniuk kell az utcára kerüléstől. A bajbajutottak az elmúlt három hónapban ugyan fellélegezhettek, ám a problémáikat ennyi idő alatt nemigen oldhatták meg. Barabás Gyula, a Magyar Hitelszövetség elnöke szerint egyre több bajba jutott adós panaszkodik arra, hogy még szinte le sem járt a moratórium, már kézhez kapták a levelet, amelyben közlik velük, hogy mikorra kell összeszedniük a holmijukat. A levelekben általában március utolsó hetére eső időpontok szerepelnek. Ugyanakkor a szakember úgy látja, hogy ezek az értesítések csupán az első fecskék, amelyeket áprilisban tömegével követhetnek a további felszólítások. Ráadásul a kilakoltatási hullám elég hosszúra nyúlhat, mivel jelenleg azoknak kell elköltözniük, akik feje fölül már tavaly nyáron, esetleg még korábban eladta a házat a követeléskezelő. A lakásukat ennél később elbukó adósok majd valamikor az idei év második felében találhatják az otthonukon kívül magukat.
Barabás Gyula szerint néha hihetetlenül kis összegű elmaradások miatt veszítik el az otthonukat a családok. A szakember szerint főleg a pénzügyi vállalkozások egy része hajlamos arra, hogy az ügyfél értesítése nélkül követeléskezelőknek adja tovább a tartozást. Sőt, a hitelszövetség már olyan esettel is találkozott, hogy a cég megpróbálta megakadályozni a tartozás rendezését, hogy felmondhassa a hitelt. Előfordult, hogy a befizetett részletet visszautalták az ügyfél számlájára, máskor pedig nem megfelelő számlaszámot adtak meg, így az ügyfél csak a határidő leteltével tudta eljuttatni a pénzt a pénzügyi céghez. A pénzügyi vállalkozásokra annyi panasz volt az elmúlt hónapokban, hogy többre bírságot szabott ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A cégek a legkülönösebb indokokkal követeltek hatalmas díjakat és költségeket az ügyfeleiktől. Ráadásul minden hetedik általuk nyújtott hitel bedőlt.
A késve fizető adósok helyzetét az is megnehezíti, hogy a bankok nagyon hamar követeléskezelő céghez továbbítják a tartozásokat. A PSZÁF legfrissebb adataiból kiderül, hogy 2008-ról 2009-re kilencven százalékkal ugrott meg a pénzintézetek által eladott tartozásokban szereplő ingatlanok száma. – Mindez változást jelez a bankok behajtási gyakorlatában – állapította meg a felügyelet. Tavaly egyébként 19 116 lakás és ház került végrehajtás vagy egyéb tartozásrendezési eljárás alá.
Bár a lapunk által megkérdezett pénzintézetek többsége azt állította, hogy legalább három- négy hónap késedelem után adja át követeléskezelőnek a tartozást, előfordul olyan eset is, amikor már harminc nap késést követően a behajtócég munkatársa keresi fel az adóst. Természetesen egy ekkora csúszás nem jár az ingatlan elvesztésével, de a követeléskezelő közbeiktatása miatt az ügyfélnek az eredeti részletnél jóval nagyobb, néha több tízezer forinttal magasabb összeget kell visszafizetnie. A bankok szerint az első késedelemtől az árverésig általában hat–tizenkét hónap telik el. A pénzintézetek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az adósok általában nem a hiteltartozások, hanem más elmaradás miatt veszítik el az otthonukat. A lakáshitelükért ugyanis körmük szakadtáig küszködnek az adósok, ezért lehet, hogy épp a számlaelmaradások, vagy egy másik hitel törlesztésének elmaradása miatt indul meg ellenük a végrehajtás. – Amennyiben egy szolgáltató vagy az adóhivatal már megindította a végrehajtást a fedezetül szolgáló ingatlan ellen, a bank számára kizárólag az eljáráshoz való csatlakozás lehetősége marad, hiszen a jelzáloghitel fedezete a végrehajtásban érintett ingatlan – közölték a pénzintézetek. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ugyanakkor felmerül a kérdés: egy néhány tízezer forintos elmaradást miért nem lehet kiegyenlíteni az adós bankjának segítségével? Ha sikerülne „hozzácsapni” a hitelhez az ügyfél kisebb tartozásait, akkor nem kellene elárverezni a hitelfedezetként szolgáló ingatlant, vagyis a bank és az adós is jól járna.