Kényszerű összefogás

Mindaddig fontos és pótolhatatlan lesz a visegrádi négyek (V4) együttműködése, amíg az Európai Unió létezik – mondta lapunknak Hamberger Judit szakértő, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.
Elemzők szerint több olyan tényező is felmerült az utóbbi években, amelyek akadályozták Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország együttműködését. Ilyen a szlovák–magyar ellenségeskedés, a benesi dekrétumok kérdése, emellett sokak szerint Varsó nagy testvérként, lekezelve bánik a többi tagállammal, míg Prága sok tekintetben nem kíván közösködni keleti szomszédaival, inkább a Nyugat felé kacsint. Miután a tagországok legfőbb célkitűzésüket, a NATO- és EU-csatlakozást is elérték, a konkrét eredmények azóta még inkább elmaradnak, az együttműködés pedig hivatalos találkozók sorozatává silányult.
Hamberger Judit azonban optimistább, hiszen – mint mondja – abból kell kiindulni, hogy a V4-et egymással nem barátkozó államok (kivétel a lengyel– magyar kapcsolat) hozták létre, s működtetik a mai napig. A V4 elsősorban egyeztető fórum, és semmi sem írja elő, hogy tagországai kötelesek lennének együttműködni, de mégis megteszik. Hamberger Judit emlékeztetett, hogy a 2004-es EU-csatlakozást követően a kormányfők abban állapodtak meg, hogy új mechanizmus alapján folytatják a közös munkát, és ennek a tagországok azóta igyekeznek eleget tenni. A miniszterelnökök félévente találkoznak, létezik egy évente rotáló elnökségi rendszer, és konkrét programokat is kidolgoznak. A visegrádiak létrehozták a civil szférában való együttműködés támogatását szolgáló Visegrádi Alapot, gyakran jutnak közös nevezőre, az EU-csúcstalálkozók előtt rendszeresen egyeztetnek egymással – amely miatt Nicolas Sarkozy francia elnök nemtetszésének adott hangot –, többek között a klíma és az energetika területén is egy hangon szólaltak meg Brüsszelben.
A szakértő nem tartja valószínűnek, hogy a térségben idén és jövőre sorra kerülő parlamenti választások eredményei alapvetően befolyásolnák az együttműködést.