Fogyatkozik a vendéglősszakma idehaza: tavaly több ezren kerültek utcára a kényszerűen csődbe ment éttermekből, az országszerte jellemző leépítésekben korábban jól kereső, tapasztalt szakácsok, felszolgálók is kénytelenek voltak más megélhetés után nézni. A vendéglátósok mélyrepülése nem a válsággal kezdődött, mivel az ételforgalom 15 százalékos áfájának 2006-ban bevezetett öt százalékpontos emelése óta apad az üzletek kasszája. Azóta évente mintegy 25 százalékos veszteséget könyvelhetnek el a vendéglők, mivel jó ideje már a külföldiek is elkerülik hazánkat, míg a magyar családoknak végképp nem futja olyan luxusszolgáltatásokra, mint az étterembe járás. Manapság itthon az európai átlagnak csupán a fele-harmada, vagyis a háztartások 15-20 százaléka jár évente egy-két alkalommal vendéglőbe, miközben a szektorban több mint ötvenezer cég küzd a túlélésért.
Mivel ez az egyik legtöbb élőmunkát igénylő ágazat, tavaly mind több munkáltató spórolt a magas munkaerőköltségeken. A statisztikák szerint 2009-ben a foglalkoztatottak közel tíz százaléka tűnt el a vendéglátásból, ami legalább nyolcezer munkavállalót jelent.
Eközben egyre többen keresik külföldön a megélhetési lehetőséget, mivel a válság ellenére például Ausztriában, Németországban folyamatosan toborozzák a vendéglátó-ipari dolgozókat. Télen az osztrák síszezon idején népszerűek voltak az idénymunkák, mintegy 350-520 ezer forintos havi átlagbérért. A pultos, pincér, bármixer, szakács, szobalány állásokra a Lajtán túl egész évben keresnek dolgozókat a hegyi borozóktól kezdve a luxusszállodákig. Ráadásul például a szakácsoknak könnyű is az ausztriai munkavállalás, mert ma már egyszerűsített engedélyezési folyamaton keresztül vállalhatnak munkát.
– A magyar szakembereknek van helye az európai piacokon, s bár a helyi bérviszonyokhoz képest alacsonyabb fizetést kapnak, még így is többet vihetnek haza azok, akik külföldön próbálnak boldogulni. Ezzel együtt tragikus, hogy képzett szakemberek kénytelenek elvándorolni, holott megfelelő környezetben idehaza is szükség lenne rájuk – mondta lapunknak a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Háber Tamás kifejtette: a tavaly júliusi áfaemelés, – amikor 20-ról 25-re emelkedett a forgalmi adó – mintegy 17 milliárdnyi pluszterhet jelentett az éttermeknek, amivel gyakorlatilag visszaélt a kormány, hiszen tudták, hogy a cégek képtelenek áthárítani a költségeket az elszegényedett lakosságra. Így a vendéglősök a terhek lefaragása miatt voltak kénytelenek elküldeni dolgozóikat. Helyettük családtagokat, alkalmi munkavállalókat foglalkoztatnak, akkor is, ha az alacsonyabb képzettség a minőség rovására megy. Háber Tamás szerint itthon évek óta vállalkozásellenes politika folyik, amelynek középpontjában az elvonás és nem a támogatás áll. – A kormány az utóbbi években egyszer sem vállalta fel a nagyobb adóbevételeket eredményező, forgalomélénkítő megoldásokat, mindig csupán az előre kiszámítható elvonásokra építette politikáját – jelentette ki az elnök, hozzátéve: hogy az áfaemelés ne okozzon akkora gondot, tavaly az ipartestület javasolta a pénzügyi kormányzatnak, hogy francia mintára vezessenek be foglalkoztatást segítő áfakompenzációt, munkavállalónként 14 ezer forintot havonta. Számításaik szerint ugyanis ezen összeg némileg ellensúlyozta volna a terheket, ráadásul fehérítette volna a vendéglátást is. Miként Franciaországban történt, ahol a kormány nagyvonalúan 19,6-ról 5,5 százalékra csökkentette a vendéglősök áfáját. Itthon azonban süket fülekre talált a felvetés.
origo.hu
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le
