Mint megtudtuk, a jogszabály módosítása és a bűnügyi helyzet változása tette szükségessé, hogy a legfőbb ügyész helyettese új iránymutatással váltsa fel az 1999-ben kiadott legutóbbi körlevelet. A dokumentumból ítélve az elmúlt években a büntetés kiszabásakor olyan esetekben is alkalmazták a méltányos megoldásokat, amelyekben ennek nem voltak meg a feltételei. Az ügyészeknek ezért a vádbeszédben és az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezésben nagyobb szigorra kell törekedniük. Az ügyészségi vezető szerint az erőszakos bűncselekmények gyakorisága önmagában is nyugtalanító, de ha azokat különös gátlástalansággal vagy öncélú kegyetlenséggel követik el, az állampolgárok biztonságérzete is sérelmet szenved.
Belovics Ervin hangsúlyozza: az ilyen ügyek többségében az ügyészeknek a büntetési tételkeret felső határát megközelítő vagy elérő szabadságvesztést kell indítványozniuk a bíróságon, mert a büntetés célja, a megelőzés csak így érhető el.
Hasonló szemléletet vár el a Legfőbb Ügyészség a korrupciós bűncselekmények, a sorozatos betörések és gépkocsilopások, a fegyver- és embercsempészet esetében is. A főügyész a bűnszervezetek tagjaival szemben ugyanilyen elbánást ír elő. A körlevélből ítélve határozott fellépésre számíthatnak a sértettek életkörülményeit nehezítő sorozatos mezei vagy besurranó lopások tettesei is. A kábítószerügyekben először azt kell megvizsgálni, hogy valaki haszonélvezője vagy – fogyasztóként – áldozata-e a bűncselekménynek. A kereskedőkkel szemben a törvény szigorának kell érvényesülnie. Az ügyészekhez címzett körlevél szerint a nem kellően szigorú büntetéseket a vádhatóság munkatársainak akkor is meg kell fellebbezniük, ha a kiszabott büntetés megfelel a szokásos helyi vagy országos bírói gyakorlatnak. Úgy vélik, másként nem érvényesülhetne a közbiztonság és az állampolgárok alkotmányos jogainak védelme. Belovics előírta: az ügyészek a fellebbezési jog kitartó és következetes gyakorlásával mozdítsák elő a büntetőjogi felelősség hatékonyabb érvényesítését az állampolgárok biztonságérzetét súlyosan romboló bűncselekmények elkövetőivel szemben.
Az ügyészeknek gondosan mérlegelniük kell: a súlyosbító és az enyhítő körülmények lehetővé teszik-e, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt személyeket feltételes szabadságra bocsássák. A kedvezmény kizárását kell indítványozniuk, ha a vádlott több olyan bűncselekményt követett el, amelyért külön-külön is a legszigorúbb szabadságvesztés járna, vagy ha a tettes több ember életét oltotta ki. Egyetlen személy megöléséért is tényleges életfogytig tartó fegyházat kell kiszabni, ha az elkövető elvetemültsége, az alapvető erkölcsi normákkal való szembeszegülése javíthatatlan személyiségre vall. Az ügyész a méltányos, enyhébb elbíráláshoz – például a büntetés felfüggesztéséhez – csak akkor járulhat hozzá, ha ezt a feltételek lehetővé teszik. A gondatlan vagy a csekély súlyú bűncselekmények miatt ugyanakkor általában szükségtelen szabadságvesztést indítványozni. A szándékosan elkövetett kisebb jogsértések sem kívánnak az állampolgárok igazságérzetét sértő súlyos szankciót. Az ilyen ügyekben csak akkor javasolható végrehajtandó szabadságvesztés, ha többségben vannak a súlyosbító körülmények.
origo.hu
Luxusautók és egymillió euró sparos szatyorban: felszámolták a baloldali számlagyárat – videó
