Évtizedeken át tucatnyi balladát írtak arról, hogy a Lukács az más, az nem csak uszoda, az akár egy kávéház: művészek, írók és egyéb ismert polgárok kedvelt találkozóhelye, hangulata egyedi, teraszán vitáznak, olvasnak, kártyáznak, sakkoznak. Nincs hozzá hasonló!
Ekkor, mint az angol teával kapcsolatban írja Mikes: volt egyszer egy aromás, szép és jó ital, ezért eminens brit tudósok öszszeültek, hogyan lehetne elrontani? Az angol tudomány örök dicsőségére kitalálták, hogy ha hideg tejet öntenek bele, színtelen, íztelen mosogatólé lesz belőle. Nálunk is összeültek az eminens tönkretevők. Először addig emelték a belépőjegyek árát, amíg alig valaki tudja megfizetni. Aztán megtiltották, hogy a bérleteket ketten közösen használják, vagy tulajdonosa betegsége, elutazása alkalmával bárkinek kölcsönadja. A teraszról kidobták a kényelmes nyugágyakat, helyette kőkemény falécekből faragott, fakíroknak való nehéz ágyakat hagytak – ezért tavaly nyáron végig üresek voltak. Az egyre fogyatkozó vendégek a medencék melletti székeken szorongtak.
De még mindig voltak kitartó bolondok. Ezért megjelent a „beléptetőrendszer” (eddig egész jól beléptünk magunktól), ami az egész uszodát fegyencteleppé alakította. Ezentúl a karján mindenkinek kötelezően hordania kell a jegyek-bérletek helyett kiváltandó nyomkövető Proxy órát, aminek használatát egy gazdag kivitelű, színes, törvénykező szórólap részletezi. Mindez több millió forintba került, de nyilván megérte, annál is inkább, mert nehogy bárki jól érezze magát, a pár ezer forintos fizetésből megélni próbáló, egyébként a vendégek körében igen népszerű személyzet egy részét el lehetett távolítani. E megtakarítás segítségével néhány száz év múlva a befektetés megtérül(het). Mi pedig, amikor bemegyünk a vízbe, izgulhatunk, hogy ellopja-e valaki kiakasztott köpenyünket, cipőnket, mert nincs, aki figyeljen rájuk. Hogy ezenkívül mi minden kellemetlenséget okozhat az óra, ha nem működik, ha bent felejtjük a kabinban, ha becsukódik az ajtó, ha nyitva hagyjuk az ajtót, annak felsorolásához kevés a hely.
Így sikerült milliókért egy sok évig jól működő, népszerű helyet tönkretenni. Cui prodest?
Név és cím a szerkesztőségben

Ez a titokzatos balatoni csárda úgy néz ki, mintha egy meséből lépett volna elő – képek