Kritikus a helyzet a kamionforgalom miatt Magyarországon – hangsúlyozta Horváth Zsolt, a Levegő Munkacsoport igazgatója a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium elé szervezett látványos tiltakozási akción. Mint mondta, az országon évi több mint egymillió kamion robog át az árukészletével, miközben egyetlen negyventonnás nehézgépjármű annyi kárt okoz az útburkolatban, mint százezer autó.
A tönkretett utak miatt ráadásul más járművekben is hatalmas károk keletkeznek, arról nem is beszélve, hogy a lég- és zajszenynyezésükkel jelentősen rontják a forgalmasabb útvonalak mentén fekvő települések lakosainak egészségét és életszínvonalát. Míg hazánkban egy kamion egynapi korlátlan úthasználata (az autópályákon való közlekedés nélkül) legfeljebb 2760 forintjába kerül a fuvarozónak, Szlovákiában, Ausztriában vagy Svájcban ezzel szemben száz kilométerenként 5000 és 20 000 forint közötti öszszeget kell kifizetni. Nem meglepő tehát, hogy sokan a környező országok helyett Magyarországon mennek keresztül. A nehézgépjárművek okozta fedezetlen kár értéke nálunk körülbelül évi 450 milliárd forintra tehető, s ez óriási pazarlás, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az útdíj gyors bevezetésének gyakorlatilag nincs technikai akadálya – hangzott el a demonstráción.
Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter a tüntetés után konzultált a civil szervezetek képviselőivel. Hangsúlyozta, a minisztérium ugyan támogatja a kilométer-arányos útdíj bevezetését, de ez – részben a kamionos lobbi ellenállása miatt – leghamarabb 2013 elején várható.
Egyáltalán nem vagyunk megelégedve a miniszter válaszával – mondta lapunknak Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. Az egyik jelentős fuvarozói szervezet is nyilatkozatban támogatta a díj bevezetését.
Az elektronikus útdíj ugyanakkor néhány vállalkozás számára óriási lehetőség és csak sejteni lehet, hogy mi folyik a színfalak mögött – tette hozzá a környezetvédő. Mint ismert, 2007-ben írták ki a tendert az útdíjrendszerre, utána azonban visszavonták. Talán azért futott zátonyra a kezdeményezés, mert nem sikerült megállapodniuk a feleknek abban, kinek jusson megrendelés – véli Lukács András.
Az Európai Unió közlekedéspolitikájának egyik fő törekvése a környezeti terhelés csökkentése. Kiemelten fontos szerepet kap ebben a környezetbarát kombinált fuvarozás támogatása, azaz a vízi és vasútvonalak szerepének növelése az áruszállítás lebonyolításában.
Magyarországon jelenleg egyetlen vasútvonal működik (a Szeged közeli Kiskundorozsma és az osztrák Wels közt), amely RoLa (Rollende Landstrasse) forgalmat bonyolít le, azaz teljes teherautó-szerelvényeket szállít síneken. A Hungarocombi, amely az osztrák Ökombival közösen működteti a vonalat 2007-ben, az uniós Marco Polo II. program keretében 2,3 millió eurónyi támogatáshoz jutott. A projekt célja, hogy elősegítse a hazai kamionforgalom vasútra terelését.
Csúcsidőben évi 100 ezer nehéz tehergépjárművet szállítottak síneken Magyarországon, ez azonban mára 30 ezerre csökkent – mondta el lapunknak Berényi János, a Magyar Vasúti Egyesülés (Hungrail) elnöke.
A szakértő szerint ez a negatív tendencia ugyan a gazdasági válság miatt az elmúlt időben Európa-szerte érvénysült, a magyar vasút jelenlegi állapotában eleve nem lehet valódi versenytársa a közutakon történő teherszállításnak. Ennek egyrészt az az oka, hogy az elmúlt nyolc évben alig történt fejlesztés a vasúton, másrészt a két ágazatra teljesen eltérő teherviselési kötelezettségek vonatkoznak, így mások a versenyfeltételeik – tette hozzá. Míg az állami vasúti pályákon minden kilométer használatáért igen magas árat fizetünk, addig a szintén állami tulajdonban lévő közutaknál ez csak egyes szakaszokra igaz. Mi is azt szorgalmazzuk, hogy minél hamarabb, lehetőleg már 2012-től vezessék be a kilométer-arányos tarifarendszert. Enélkül a vasút képtelen lesz megfelelni annak az elvárásnak, ami az unióban megfogalmazódott – hangsúlyozta az elnök.
origo.hu
Ruszin-Szendi Romulusz közpénzből vetette még a fürdőgatyáját is – videó
