Az új, 235 mandátummal rendelkező többséget a Régiók Pártja (PR), a kommunisták és a Litvin Tömb (BL) frakciójának tagjai, valamint az ellenzékbe vonult Julija Timosenko Tömbbel (BJUT) és a Mi Ukrajnánk–Népi Önvédelem (NU–NSZ) tömörüléssel szemben álló képviselők alkotják.
A történtekkel Ukrajnában befejeződött a demokrácia, fogalmazott Roman Zvarics, az NU–NSZ képviselője, utalva arra, hogy az új többséget az alkotmány durva megsértésével hozták létre, hiszen az ország alaptörvénye szerint a koalíció megalakítására csak a parlamenti frakcióknak van joga.
Az új többségnek viszont merőben más a véleménye. Szerintük a házszabály előző napi módosításával, amellyel törvényerőre emelték, hogy a koalícióhoz a frakciókon kívül a képviselők egyénileg is csatlakozhatnak, a folyamatot törvényes mederbe terelték. Ugyanerre az álláspontra helyezkedett Janukovics is, aki a törvénymódosítást azonnal aláírta, majd csütörtökön személyesen jelent meg a parlamentben, hogy Mikola Azarov miniszterelnöki kinevezéséhez a képviselők támogatását kérje. A 63 éves Azarov kabinetjének összetételére, amelynek hét miniszterelnök-helyettese és 21 minisztere van, a törvényhozás 240 tagja szavazott igennel. Azarov első helyettesének tisztségét Andrij Klujev tölti be, míg a gazdasági blokk irányítását miniszterelnök-helyettesként az elnökválasztás harmadik helyezettje, Szerhij Tihipko kapta. A külügyek felelőse Konsztyantin Hriscsenko, a jelenlegi moszkvai nagykövet, korábbi külügyminiszter lett, míg a védelmi tárca élére Mihajlo Jezsel, az ukrán flotta korábbi parancsnoka került.
Az ungvári illetékességű Nesztor Sufrics személyében, aki viszszakerült a rendkívüli helyzetek minisztériumának élére, van a kormánynak egy magyarul is jól beszélő tagja.
origo.hu
Gyorshajtás magyar módra: bírságeső és büntetőpont áradat fenyeget a száguldás miatt
