Mahmúd Ahmadinezsád – úgy is, mint az amerikai erők megszállta Irak és Afganisztán között fekvő ország vezetője – újfent megerősítette Irán 2001 óta képviselt álláspontját, hogy a külföldi erőknek ki kell vonulniuk, mert jelenlétük az, ami élteti a tálib ellenállást a kabuli kormánynyal szemben. Szerinte a nemzetközi erők nem lesznek képesek békét teremteni Afganisztánban, a helyzet csak úgy oldható meg, ha átadják az ország feletti ellenőrzést a legális kabuli kormánynak. Vendéglátójával, Hamid Karzai afgán elnökkel folytatott megbeszélését követően leszögezte, hogy Irán nem a bizonytalanságot növeli Afganisztánban, hanem éppen a biztonságot.
Túlteljesítve a protokoll által előírt előzékenységet, Karzai testvérinek nevezte a két nép kapcsolatait, ugyanakkor tág teret adott Ahmadinezsádnak nézetei kifejtésére és újságírói kérdések megválaszolására. Az iráni elnök élt is a lehetőséggel, és reagált a szintén Kabulban tartózkodó amerikai védelmi miniszter vádjaira, hogy Teherán kettős játékot játszik Afganisztánban, egyrészt igyekszik jóban lenni Kabullal, másrészt „alacsony szintű” támogatást nyújt a táliboknak. Ahmadinezsád a legkézenfekvőbb tényállítással vágott vissza: az Egyesült Államok ugyanazok ellen harcol Afganisztánban, akikből korábban terroristát csinált. Szerinte a terror ellen intelligenciával kell harcolni, mert annak nem esnek áldozatul se katonák, se civilek. Az iráni elnök – akit országa állítólagos nukleáris fegyverprogramja és Izrael-ellenes kirohanásai miatt egyelőre verbális zárótűz alatt tart a Nyugat – arra is rámutatott, hogy míg az Egyesült Államok rengeteget költ a háborúra, segélyezésre, például az Afganisztánban fontos öntözésre viszont alig. Végezetül Robert Gatesnek szögezte a kérdést: „Az ön országa a világ másik felén, innen 12 ezer kilométerre van. Mit keres ön itt?”
Az amerikai védelmi miniszter terhesnek nevezte Ahmadinezsád jelenlétét. Átérezve ugyanakkor a helyzet abszurditását, Kabulból való távozása előtt megjegyezte: az ő elutazásának és Ahmadinezsád érkezésének egybeesése kiváló csemege azoknak, akik szeretik az összeesküvés-elméleteket.
A nemrég csalások sorozatával újjáválasztott Karzai intenzív diplomáciai kampányba kezdett nemzetközi mozgástere bővítésére, és az iráni elnökkel folytatott megbeszélését követően Iszlámábádba repült, ahol a regionális együttműködésről és a Pakisztánban elfogott afgán tálib vezetők kiadatásáról tárgyal.

Titkos küldetés és nyílt árulás? – Ruszin-Szendi Rumulusz az ukrán kémjátszma fókuszában