A lengyel–magyar kapcsolatban a legfelsőbb szintű ünneplések mögött a két nép ezeréves, élő és mély barátsága áll – mondta tegnap Sólyom László, aki a IV. magyar– lengyel barátság napja alkalmából szervezett óbudai rendezvényen szólalt fel. A köztársasági elnök egyebek között kifejtette, hogy Magyarország hálával tartozik, amiért a lengyelek napirenden tartják százezernyi lengyel menekült befogadását Magyarországra a második világháború kezdetén: „A lengyel– magyar barátság és az emberiesség minden ellenkező érdek, politikai kötelezettségvállalás és nyomásgyakorlás ellenére érvényesülni tudott”. Az elnök sajnálkozásának adott hangot, amiért a szocialista kabinet tavaly úgy döntött, bezárja hazánk krakkói főkonzulátusát, de reményét fejezte ki, hogy az intézmény újra megnyitja kapuit.
A köztársasági elnök szerint az egykoron három ország között felosztott Lengyelország másnál jobban nem érti meg, hogy a nemzet állampolgárságtól és határoktól függetlenül egységes közösséget képez. „Az anyaországok joga és felelőssége, hogy fellépjenek határaikon túli kisebbségeik jogai védelmében, s ha szükséges, a kisebbségek sérelmeit nemzetközi fórumok elé vigyék. Az EU-nak a kisebbségi jogokkal foglalkoznia kell, sőt egy külön biztosi pozíció létrehozása is indokolt lenne” – fogalmazott Sólyom László. Hozzátette, Varsó az EU elé kívánja vinni a fehéroroszországi lengyeleket ért atrocitásokat. Mariusz Handzlik külügyi államtitkár beszédében megköszönte hazánknak, hogy az itteni iskolákban van lehetőség lengyelül tanulni, ami a kisebbségi lengyelek identitását növeli.
Sólyom László és Mariusz Handzlik megkoszorúzta tegnap a katyni mártírok parkjának emléktábláját.
origo.hu
Irak, Afganisztán, Koszovó – három poklot járt meg, most új kihívás várja a magyar alezredest
