Washington jobban figyel ránk

Barack Obama hivatalba lépése óta nagyobb figyelem irányul Közép- és Kelet-Európa problémáira – nyilatkozta lapunknak adott interjújában Janusz Onyszkiewicz, aki a Magyar Külügyi Intézet által szervezett konferenciára érkezett Budapestre. A volt lengyel védelmi miniszterrel a NATO új kihívásairól és térségünk elvárásairól beszélgettünk.

Tavaly ön is aláírta azt a Barack Obamának címzett levelet, amelyben közép- és kelet-európai politikusok, diplomaták arra hívták fel az új amerikai elnök figyelmét: húsz évvel a hidegháború vége után úgy látják, Amerika elfordította tekintetét Közép- és Kelet-Európáról. Hatásos volt a levél? Obama hallgatott az önök aggályaira?
– Szerintem nagyobb figyelem irányul azóta Közép- és Kelet-Európa problémáira, ezt alátámasztja például Obama kijelentése, miszerint készenléti terveket kell kidolgozni a NATO peremén elhelyezkedő tagállamok számára. Pozitív jel továbbá, hogy csütörtökön külön találkozóra került sor Prágában Obama és a közép- és kelet-európai országok vezetői között. Talán levelünk is hozzájárult valamelyest ahhoz, hogy az Egyesült Államok jobban odafigyel, és nem elvégzett, kipipált feladatként tekint ránk.
– Szóban forgó levelükben azt is kifejtették, hogy Amerika befolyása csökkent térségünkben, az EU pedig fontos tényezővé vált az életünkben. Ha ez így van, miért ragaszkodunk annyira az Egyesült Államok domináló szerepéhez, miért nem hoz létre Európa egy közös védelmi stratégiát, netán hadsereget?
– Az EU ezt nem teheti meg, hiszen semleges, szuverén államok alkotják, amelyek érzékenyen reagálnak a szuverenitásukkal kapcsolatos kérdésekre. Az írek korábban például két uniós szerződést is leszavaztak. Az EU nem katonai paktum. Biztonsági kérdéseit a NATO keretén belül oldja meg. Kell hogy legyen együttműködés az EU és a NATO között.
– Most zajlik a NATO új stratégiájának kidolgozása, ennek folyamatába minden tagállam kap beleszólást. A stratégia hangsúlyozni kívánja, hogy a NATO megalapítása óta a világ megváltozott, vele együtt a kihívások és az ellenségek. Lengyelország szerint mit kell feltétlenül tartalmaznia a dokumentumnak?
– Mindenképpen szeretnénk, ha a NATO központi eleme, a közös védelem hangsúlyosan szerepelne a stratégiában. Továbbá elvárjuk annak az elvnek a megerősítését, amelyre a NATO felépült, miszerint az európai és amerikai biztonság elválaszthatatlan egymástól. A szövetségnek továbbá fel kell ismernie az új típusú fenyegetéseket, például az internetes támadásokat, amelyeket nem fed le egyértelműen a NATO alapító okiratának 5. cikkelye. Eszerint az egyik tagállamot ért katonai támadás esetén a többi tagállam köteles a segítségére sietni. A kibertámadás egyrészt nem tekinthető katonai jellegűnek, másrészt határokon átívelő.
– Az 5. cikkelyt a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után érvényesítették, s a NATO megkezdte misszióját Afganisztánban. Európa sok NATO-tagállamában elégedetlenek az emberek az afganisztáni konfliktussal, elsősorban amerikai missziónak tekintik azt, aminek szerintük Európához semmi köze.
– Érthetők ezek az aggályok, de szeptember 11-ével egy új jelenséggel szembesültünk. A hidegháború idején a nyugat-európai államok arra törekedtek, hogy az Egyesült Államok biztonságban tudja őket, szeptember 11-én viszont éppen a legerősebb tagállamot, az Egyesült Államokat támadták meg. Ha megbízható szövetségesek szeretnénk lenni, kötelességünk reagálni, ezért veszünk részt az afganisztáni miszszióban is.