Athén az utcákra hívhatja Európát

A nemzetközi sajtó pusztító vírushoz hasonlítja a Görögországból az eurózóna és az Európai Unió más tagállamaiba átterjedő gazdasági válságot. A „görög fertőzés” lassan átterjed Spanyolországra, Portugáliára, Írországra, de drasztikus megszorító intézkedésekre készül Románia, Bulgária és Olaszország is. A közalkalmazotti fizetéseket és nyugdíjakat csökkentő, adót emelő kormányok egyre népszerűtlenebbek, az emberek tüntetésekkel, sztrájkokkal válaszolnak, követelve a felelőtlenül költekező politikusok felelősségre vonását.

Elemzők szerint a görögöt követő drasztikus spanyol és portugál megszorítások arra sarkallják a kevésbé nehéz gazdasági helyzetben lévő európai uniós országokat, így Olaszországot, Franciaországot és Nagy-Britanniát is, hogy maguk is meghúzzák a nadrágszíjat.
A 9,4 százalékos portugál vagy a 11,2 százalékos spanyol költségvetési deficithez képest az 5,3 százalékos olasz nem tűnik magasnak, Róma mégis úgy döntött a múlt héten, hogy 20 helyett 25 milliárd eurót kell megtakarítania ahhoz, hogy 2012-re 2,7 százalékra csökkentse a hiányt. A Silvio Berlusconi vezette jobbközép kormány egy évig befagyasztaná a közalkalmazotti fizetéseket, drasztikusan csökkentené a minisztériumok költségvetését, és keményebben fellépne az adófizetést elkerülőkkel szemben. Roberto Calderoli, a törvényalkotás egyszerűsítéséért felelős miniszter pénteken úgy nyilatkozott, hogy a kormánytagok és a törvényhozók legalább ötszázalékos bércsökkenését fogja javasolni.
Portugália miniszterelnöke, José Sócrates csütörtökön jelentette be, hogy a költségvetési deficit megfelezése érdekében megemelik az áfát, a nagyvállalatokra kivetett adónemeket, a kormányzati tisztviselők fizetését pedig öt százalékkal csökkentik. Előző nap José Luis Rodríguez Zapatero spanyol kormányfő tudatta, hogy a 20 százalékos munkanélküliségi rátával küszködő országban tizenöt százalékkal csökkentik a kormánytagok, öttel a közalkalmazottak fizetését, amelyeket jövőre befagyasztanak, felfüggesztik a nyugdíjak inflációkövető emelését, valamint visszafogják a beruházásokat és a regionális kormányzatok finanszírozását. Írországban is kiadáscsökkentést tervez a kormány, Francois Fillon francia kormányfő a közkiadások három évre szóló befagyasztását jelentette be, eközben Nagy-Britanniában az új kormány is tagjainak ötszázalékos fizetéscsökkentését, illetve vészköltségvetést vázolt fel, mi több, az előző munkáspárti kormány felelőtlen kiadási döntéseit is kivizsgálja.
A „görög fertőzés” Kelet-Közép-Európát sem kíméli. A bukaresti kormány például 15 százalékkal csökkenti a nyugdíjakat és a munkanélküli-segélyeket, 25 százalékkal a közalkalmazottak béralapját. Traian Basescu államfő szerint a román állam 2013-ban jutna Görögország sorsára, ha most nem csökkentik drasztikusan a közkiadásokat. Bulgáriában is húsz százalékkal csökkentik a közkiadásokat, de a csehekre is nadrágszíjhúzás vár.
A görögországihoz hasonló méretű sztrájkok, tüntetések, zavargások – amelyek során többen életüket vesztették – hamar elérhetik a többi uniós tagállamot is. Nyugdíjasok ezrei tüntettek múlt héten a román nagyvárosokban Traian Basescu lemondását követelve. Gyermekeiket babakocsiban toló kismamák demonstráltak hétfőn szintén Romániában a munkaügyi minisztérium előtt a gyermekgondozási segély tervezett csökkentése miatt. A tiltakozó akciók ma érik el csúcspontjukat, amikor várhatóan több tízezer ember fog tüntetni a kormány épülete előtt. Június elején kezdenek nagyszabású sztrájkokat Spanyolországban a szakszervezetek is.
Továbbiak a 12. oldalon