Az év végén eltűnik a számlákról a szénfillér

Már az év végén leáll a Vértesi Erőművet ellátó márkushegyi szénbánya, ám az energiatermelő cég még három éven át üzemelhet. A végelszámolás alá kerülő erőmű még kiszolgálja ez idő alatt hővel Oroszlányt és Bokodot. A bányászszakszervezetek a döntés újragondolását kérték, de a társaság évek óta veszteséges gazdasági helyzete miatt nem valószínű, hogy ez megtörténik.

Végelszámolás alá kerül a Vértesi Erőmű (Vért), amely legfeljebb három évig működhet még – döntött az energiatermelő tulajdonosa, az állami kézben lévő Magyar Villamos Művek (MVM) tegnapi rendkívüli közgyűlésén. Az erőművet szénnel ellátó márkushegyi bányában viszont már az év utolsó napján leáll a szén kitermelése. Ez egyben azt is jelenti, hogy a villanyszámlánkról jövőre eltűnik a szénfillér, amely a veszteséges bányászati tevékenység kiegyenlítésére szolgált.
Az MVM azt is közölte, hogy a Vért a rendelkezésre álló széntartalékból, illetve biomasszából elégíti ki Oroszlány és Bokod hőigényét. Hozzátették, a következő években az érintett önkormányzatok felkészülhetnek arra, hogy a hőellátást új, korszerű eszközökkel váltsák ki. Az anyacég döntött egy átfogó térségi fejlesztési-foglalkoztatási alap létrehozásáról, az ezzel kapcsolatos részletek kidolgozásában szerepet kapnak majd az érintett érdek-képviseleti szervezetek is. Az alap többek között az átképzéshez, munkahelyteremtő beruházásokhoz szükséges pályázatokhoz, munkahelyváltáshoz biztosít forrásokat.
Az MVM hangsúlyozta, a végelszámolás megindítása a Vért jelen helyzetében az egyetlen olyan jogi eszköz, amely az ismert pénzügyi fenyegetettség mellett lehetőséget biztosít a folyamatok kézben tartására, illetve a munkavállalók szempontjainak megjelenítésére. Mint közleményük fogalmaz, egy esetleges későbbi csődeljárás vagy felszámolás ezeket a lehetőségeket lényegében kizárná – márpedig ennek kockázata fennállt.
A szakszervezeti vezetők a tervezett intézkedés újragondolását kérték, s habár az MVM gazdasági helyzetértékelését és annak számait nem tudták cáfolni, a továbbműködés szükségszerűsége mellett érveltek, egyben kihangsúlyozták a Vért és az oroszlányi térség szempontjából kiemelten kezelendő szociálpolitikai és foglalkoztatáspolitikai megfontolásokat.
A Vértet elsősorban a drágán felszínre hozott kőszén ingatta meg, mivel a cég a piacon ereszkedő árak mellett szinte eladhatatlanul drága villamos energiát állított elő. Komoly csapást jelentett azonban a társaság számára a szocialista politikussal, Kapolyi Lászlóval kötött, az erőmű számára tízmilliárd forint körüli kárt okozó szerződések megkötése is. Az erőmű helyzetéről készített tanulmányok korábban rámutattak, hogy a Vért által fenntartott foglalkoztatás aránytalanul magas terhet jelentett a tulajdonos és az áramfogyasztók számára. A folyamatos tőkevesztés, többszöri tőkeleszállítás mellett becslések szerint a Vért 120 milliárd forintot meghaladó támogatást igényelt az elmúlt évtizedben.